nb1.hu

NB I vagy NB II? Belevágunk! Nekünk csak a címer számít!

Megkezdődnek az első- és másodosztály tavaszi küzdelmei a következő hetekben. Tavaly a magyar válogatott rettentően sok örömet okozott minden magyar szurkolónak. Hasonló eufórikus hangulat volt érezhető, mint a 2016-os Eb idejében, amikor a Király, Gera, Dzsudzsák, Szalai, Guzmics és a többiek fémjelezte Eb-csapatot az egész ország ünnepelte.
No, de nézzük meg a mi kis magyar legfelső bajnokságainkat kicsit szurkolói szemmel.
Kezdjük az első osztállyal, mint ahogy az iskolát is kezdtük.
A létszámban igencsak leszűkített bajnokságból mára már a régi nagy szurkolói fellegvárak eltűntek, és olyanok léptek elő, ahol igazából máig nem tudott kialakulni az igazi szurkolói kultúra, sem létszámban, sem pedig történelem szinten.
A csapatokban – tisztelet a kivételnek – szinte teljesen eltűntek a magyar játékosok, így a régi valódi szurkolói-játékos kapcsolat is átalakult. Ez persze többféle okra is visszavezethető, de egy biztos, akiknek szól ez a játék, egyre kevesebben vannak a mérkőzéseken. Ez alól azonban a Fradit ki kell venni, ugyanis az ott kialakított modell közel van az európai szinthez.
Talán a meccsek hangulatán és a színvonal-emelkedésén is sokat dobhat, ha a vidéki fellegvárak újra a legmagasabb osztályban lennének. Ezzel át is térhetünk a mai második vonalra, ahol komoly klub- és szurkolói múlttal rendelkező gárdák találhatók. A teljesség igénye nélkül említem meg Győrt, Szegedet, Diósgyőrt, Nyíregyházát, a Haladást, Békéscsabát, Pécset, ahol rettentően nagy szurkolótáborok találhatók. Ma is elmondható, hogy ezen csapatok rangadóira minden szurkolói csoport külön készül, és olyan hangulatot varázsolnak a stadionokba, aminek eredményeként borítékolható az igazi focihangulat.
A másik fontos tényt is ki lehet jelenteni, hogy a második vonal mára igazából a magyar játékosok színtere lett.
Az ugye egyértelmű mindenki számára, aki szurkolónak született, hogy csapatot az ember életében csak egyszer választ…
A Hali sajnos régóta próbál előre lépni, hogy újra a felső házban legyen, ami egyelőre még kicsit távol van tőlünk, de a tábor már külön szurkolói dalban is jelezte, hogy számunkra egy csapat létezik, legyen az NB I-es vagy NB II-es.
„NB I vagy NB II? Belesz**unk, nekünk csak a címer számít, veled vagyunk, Hali nélkül az NB I sz*rt sem ér, gyerünk, gyerünk a Haliért!”
Az MLSZ részéről azonban elgondolkodtató lehet, hogy az NB II szurkolói létszáma és nézettsége fordulóról fordulóra magasabb, mint az első osztályban. Amennyiben leveszük a Fradi nézettségét, akkor pedig nagyon érdekes képet kapunk.
Egy szó, mint száz, egyértelmű, hogy nagyon jó lenne, ha a régi szurkolói fellegvárak csapatai ott lennének az első osztályban, ez is sokat emelhet a mérkőzések színvonalán, hangulatán. Aztán meg kell említeni a mérkőzések időpontjának újragondolását is, mert a második vonal rangadói tekintetében a szombati rendezés lehetőségét is engedni kellene, mert az a magyarázat, hogy a televíziós közvetítések miatt van, nem igazán állja meg a helyét.
Ezen felül a szurkolói koreográfiák kapcsán legyen végre azonos mérce, és legyen lehetőség ezek bevitelére a meccsekre, ugyanis olyan hangulatot eredményeznek, ami komoly hatással van a csapatokra is.
A tavaszra nézve sok sikert kívánok minden csapatnak, és reméljük, hogy Rossi vezetésével „az éjjel soha nem ér véget…”

Hajrá, Magyarok!

 

Keringer Zsolt
Haladás-szurkoló

DVSC
DVTK
Ferencvárosi TC
Kecskeméti TE
Kisvárda Master Good
Mezőkövesd Zsóry FC
Fehérvár FC
MTK Budapest
Paksi FC
Puskás Akadémia FC
Újpest FC
ZTE FC