Csapatunk sorozatban negyedik alkalommal kapott ki, legutóbb a Tiszakécske ellen. A hétközi fordulóban a 11. helyezett hazai csapat egy góllal győzött velünk szemben. Üldözőnk, a 3. helyezett Ajka így már csak öt pontra van lemaradva tőlünk a tabellán, négy fordulóval az NB II-es bajnokság vége előtt. Vasárnap a két gárda az Új Hidegkuti Nándor Stadionban vív élet-halál harcot. Szurkolói beszámoló következik a Tiszakécske–MTK (1-0) találkozóról.
EMLÉKEK
Tiszakécskéhez sok gyerekkori emlék fűz engem. Kis kölyökként egyik legjobb barátomnak itt volt nyaralója, és én is velük jöttem néha a Tisza partra.
A tiszakécskei strand szerintem az egyik legjobb ezen a környéken. Sima, homokos partszakasz és sekély Tisza él bennem.
Most viszont nem fürdőzni jöttünk. Egyrészt mert még nem volt elég jó idő ahhoz, hogy megmártózzunk a Tiszában, másrészt pedig szurkoltunk csapatunknak a Tiszakécske elleni meccsen.
A STADION
A tiszakécskei sportpálya elég furcsán van kialakítva, hogy őszinte legyek. A vendégszektort könnyen megtaláltuk, és gond nélkül be is jutottunk a mérkőzésre.
A büfé viszont a lehető legtávolabbra volt elrejtve, és egy futókörön kellett eljutnunk oda.
Tavaszias jó idő volt. A nappal szemben szurkoltunk, és megállapítottuk, hogy érdemes lenne lejjebb venni a fényerejét. Mi mind motiváltak voltunk a szurkolásra, de kérdés volt persze, hogy csapatunk is hasonlóképp motivált-e a játékra.
GYENGE KEZDÉS
Az első negyedórában mindkét csapat megpróbálta kiismerni a másik játékát.
A Tiszakécske vagányan értelmezte az emberfogás fogalmát. Volt, hogy három védőjük ment egy támadónkra vagy középpályásunkra, hogy hatástalanítsák. Ami azt illeti, a legtöbbször sikerült is nekik.
Hosszú felívelt labdákkal próbálkoztak az ellenfél játékosai, hogy mögénk kerüljenek a védőinknek. Kihasználták a magas játékosaik fizikai adottságait és fiatal játékosaik robbanékonyságát, fürgeségét.
A 28. percben ismét egy sérülttel “gazdagodott” csapatunk. Zuigeber Ákost kellett kényszerűen lecserélni, aki szerintem és több szurkolótársam szerint is a legjobb játékosunk volt, csak nem jutott labdához sokszor. Labdákat pedig az irányítótól, Kisbogesztől kellett volna kapnia. Palincsár váltotta Zuigebert, aki ugyan nem a legjobb játékosunk, de ami becsülendő benne, hogy tízből kilencszer hajtott a pályán.
A 36. percben Horváth Artúr nagy távoli lövést eresztett meg, de nem találta el a kaput. A fiatalok küzdenek, állapították meg páran.
Némót, mint centert nem lehetett észrevenni eddig a pályán.
A félidő végére felébredt csapatunk az alvó Csipkerózsika álmából, de gól nem született. Stieber még a 43. percben szabadrúgáshoz jutott jó pozícióból, de lövését hárította az ellenfél kapusa. A félidő gól nélkül zárult.
A FOLYTATÁS
A félidő viszonylag jól indult számunkra. Az 50. percben Némó lövése a kapufáról pattant vissza. Óriási pech…
Ezek után viszont a kihagyott ziccer megbosszulta magát. Rácz kapusunk mentett meg minket ismét, már sokadik alkalommal. Két hatalmas védése volt egymás után.
Majd szöglethez jutott a Tiszakécske csapata. Az előző mérkőzések tapasztalatai alapján tudható volt, hogy ha az ellenfél szöglethez jut velünk szemben, az már fél gól. Itt szerencsére nem ez történt.
Utána mi indítottunk egy támadást, ami remek volt, csak az utolsó passz volt pontatlan.
Erre Krisz barátom megjegyezte, hogy minden fejben dől el, kivéve a létra.
A 61. percben jött a baj. Egy védelmi hiba következtében felívelésből fejes góllal szerezte meg a vezetést a Tiszakécske. Majdnem ugyanilyen gólt kaptunk a Soroksár ellen a hét elején.
Mindenki elnémult.
És a csapat játéka is még jobban visszaesett.
Ekkor egy szöveges feladat jutott eszembe kínomban. Hány Ajka vereség kell ahhoz, hogy biztosan feljussunk?
Ettől kezdve a védőink többször próbálkoztak, mint a támadóink. Több lendület volt a védelmünkben, mint azokban, akiknek elvileg a támadásokat kellett volna vezetniük.
Futácsot becserélte Horváth Dávid vezetőedzőnk. Ő nagyot küzdött, de sajnos ebben a harcban elől egyedül maradt. És azt sem lehetne neki felróni, ha gyengén játszott volna, hiszen sérüléséből csak épphogy felépült.
Eszembe jutott egy kérdés, hogy mi történhet az edzéseken. Ezt sajnos nem tudjuk.
A bekapott gól után sem volt benne a játékunkban a gól. Csapatunk kezdett elfáradni az utolsó negyedórára. Az ellenfél pedig végig tartotta az egygólos előnyét.
Az utolsó percekben Némó megvillant egy szabadrúgásnál, de a lövése elkerülte a kaput. Ilyen és ehhez hasonló helyzetekre lett volna szükség az egész mérkőzés alatt.
Jelen helyzetben gyakorlatilag grundfoci ellen szenvedett csapatunk vereséget.
AFFÉR
A Tiszakécske csapatkapitánya a mérkőzés hajrájában kiszólt nekünk vendégszurkolóknak, hogy jó nekünk az NB II. Nem tette zsebre, amit utána kapott.
A lefújás után viszont korrekten odajött és elnézést kért tőlünk. Sok sikert kívánt a továbbiakban.
KÉRÉS
A párharc után kihívtuk a játékosokat, hogy megkérdezzük tőlük, mi történt az elmúlt négy mérkőzésen, beleértve ezt a meccset is. Némóék az Ajka elleni vasárnapi bajnoki végéig türelmünket kérték. Futács Márkóval együtt pedig megígérték, hogy minden meg fognak tenni a győzelemért és a feljutásért. Össze fogják rántani a brigádot a hétvégére – mondták.
VASÁRNAP
Mint ismeretes, az élmezőnyben az Ajka már csak öt pont lemaradásra van tőlünk. A vasárnapi összecsapás élet-halál harc lesz számunkra. És ez nem az Ajkán fog múlni, hanem csak és kizárólag a mi csapatunkon. Egy emberként kell most mögöttük állnunk és kiszurkolnunk a győzelmet.
Meg kell törni a négy meccs óta tartó nyeretlenségi szériát, mert ez nem csak a feljutás szempontjából létkérdés, hanem lélektani szempontból is kardinális. Nagy a teher a játékosokon, de ahogy a mondás is tartja, teher alatt nő a pálma.
MI VÁR RÁNK?
Utána a Pécs és a Gyirmót ellen pedig olyan játékot kell produkálnunk, mint a DVTK ellen, mert őket csak úgy lehet legyőzni, szerintem. A Kazincbarcika ellen pedig hozni kell a kötelezőt.
Jegyzőkönyv
TISZAKÉCSKEI–MTK 1–0
TISZAKÉCSKE
Halasi– Oláh M. (Máté Zs., 92.), Csáki, Kiprich, Vajda B. – Balázs B., Szekér, Erdei C., Vachtler– Biben (Pongrácz, 82.), Horváth Z. (Vólent, 78.).
Vezetőedző:
Klausz László
MTK:
Rácz G.– Varju (Miknyóczki, 67.), Szépe, Bobál D., Vadnai (Zsóri, 82.) – Kata, Horváth A., Bognár I. – Stieber Z. (Futács, 67.), Németh K., Zuigeber Á. (Palincsár, 29.).
Vezetőedző:
Horváth Dávid
Gólszerző:
Horváth Z. (60.)
