A magyar labdarúgást kedvelő, követő emberek szerintem tudhatják miért ez a kérdés ennek az írásomnak a címe. Történt ugyanis a 225. Örökrangadót követően, hogy csapatom az MTK Budapest FC labdaszedő srácai Varga Barnabáshoz, Dibusz Déneshez rohantak oda pacsizni többek között. Az elvesztett mérkőzés után ezt külön fájdalom volt látni elkötelezett kék-fehér fanatikusoknak. Erről és más a Hidegkutiban történt eseményekről fejteném ki véleményemet ebben. Rögzíteném, hogy ez személyes véleményem lesz.
Példaképek
Bele is vágnék a közepébe. A legfontosabb, amit triplán aláhúznék, hogy a kialakult helyzetért semmilyen szinten nem tartom felelősnek a kis srácokat. Nem tudom őket hibáztatni. A gyerek az gyerek. Példaképek, hősök kellenek nekik, akikre felnézhetnek. Régebbi MTK-s generációk így nézhettek fel Illés Bélára, Halmai Gabira vagy később Kanta Józsira, hogy csak a legnagyobb neveket említsem a nem olyan távoli múltból. Jelenleg ilyen karakter a láthatáron nincs az MTK környékén. Félreértés ne essék. Tisztelem és szeretem a jelenlegi MTK-játékosok jelentős részét, de egyikük sem az a típusú karakter, mint Varga Barna vagy Dibusz. Némó és Stibi ilyen szempontból már túl vannak a zenitjükön és egy korábbi generációhoz tartoznak, Kata és Demjén meg még nem érték el azt a szintet, de kívánom nekik, hogy elérjék! Másoknak hasonlóképpen.
A közelmúltban azért voltak olyan pillanatok, amikor a gyerekek MTK-játékost rohamoztak meg úgy, hogy alig tudott bemenni az öltözőbe, gondolok itt például Kovács Matyira. Tehát azt sem lehet száz százalékig kijelenteni, hogy ilyen az elmúlt években nem volt. Na de akkor kié a felelősség?
Felelősség
Amit sokan értékvesztésként élünk meg, amikor azt látjuk, hogy labdaszedő gyerekeink Fradi-gólnak örülnek, az ellenfél játékosához rohannak oda, az egy hosszú, nagyjából 8-10 éve tartó folyamat betetőzése. Az, hogy az MTK nem a régi önmaga. Nem sikeres csapat, nem az, amitől MTK az MTK. Folyamatos liftezés, három kiesés, épphogy bentmaradások, beszürkülés az NB I középmezőnyébe. Ezek jellemzik a jelenkor MTK Budapestjét. Senki sem ehhez szokott. Idősebb szurkolókat érthető okokból traumaként éri a jelenlegi helyzet. Ezért csak és kizárólag a klubvezetés tehető felelőssé.
Értjük mi nagyon jól, hogy a Ferencvárossal nem lehet felvenni a versenyt, ugyanakkor ahogy ezt sokan elmondták, a többi NB I-es csapat között jelenleg nem sok különbség van (rövid távon talán az Újpest tud csatlakozni a Fradihoz). Ebből következően Magyarország második legsikeresebb csapatának vezetőségétől elvárható lenne, hogy tegyen meg mindent azért, hogy ez a klub méltó legyen régi nagy híréhez, és ne úgy vonuljon be a jelenkori futballtörténelembe, mint „történelmi klub”, ami jelenleg nevelőegyesület.
Az MTK mi vagyunk! Szól a szurkolói felkiáltás, nagyon helyesen. Mi, akik kiállunk minden körülmények között a klub, a kék-fehér színek mellett, akik őrizzük az MTK-identitását, hogyha már erre a klubvezetés alkalmatlan és az eredmények évről-évre fasorban sincsenek, ahhoz képest, amit elvárunk.
Elköteleződés
De hogyha jelenleg nincs is sikeres MTK, akkor a minimum az lenne, hogy a klubvezetés, az előakadémia trénereivel együtt mindent megtesznek azért, hogy a gyerekekben kialakítsa az MTK-identitást, az elköteleződést a kék-fehér színek felé, az iránt, amit ez a csapat jelent. Hogy nem szimpla nevelőegyesület vagyunk, ahol remek képzés van, hanem egy tradicionális magyar labdarúgó-klub, amelynek legnagyobb, ősi riválisa a Ferencváros. Erről szól az Örökrangadó.
Ezért van a rangadó előtt az örök előtag. Még akkor is ez a Derbi (FTC-UTE) mellett a másik legnagyobb összecsapás több szempontból Magyarországon, ha a két csapat nincs már egy súlycsoportban. Ismert okok miatt, egyhamar nem is lesznek..
Elmondanék egy személyes történetet. Egy évig a VII. Kerületi Madách Imre Gimnáziumba jártam középiskolába. Ez egy nagy múltú és jelenleg is magasan jegyzett gimnázium, ahogy a Sándor Károly Akadémia szintúgy magasan jegyzett labdarúgó utánpótlásképző intézmény. És amikor én a Madáchba jártam egyedüli proli fiúként nagyjából, úgy álltam hozzá, hogy ennek a gimnáziumnak az identitását, múltját internalizálni kívánom. Magamévá akarom tenni, mert mégiscsak ide járok. Ráadásul az osztályfőnököm is ezt a felfogást hirdette. Ezért tapasztaltam megütközve, hogy osztálytársaim többsége nem így állt hozzá ehhez a kérdéshez, hanem azért mentek oda, mert vagy a szüleik mondták nekik, hogy ott jó a képzés, vagy ők maguk fogták fel úgy, hogy a saját érdekükben mennek egy toplistás gimnáziumba. Nem tudom őket hibáztatni, mindenki a saját érdekeit tartja a legfontosabbnak. Én végül váltottam más okokból, és legjobb döntésem volt valaha, de ez nem a tárgyhoz tartozik.
A lényeg, hogy hasonló motivációt érzek azoknál a szülőknél, akik a Sándor Károly Akadémia előakadémiai rendszerébe kívánják gyerekeiket bejuttatni, mert itt van az egyik legjobb utánpótlásképzés az MTK-nál. Mindenkit a személyes érdeke vezérel, ha látja, hogy gyereke tehetséges. Innentől kezdve az edzőké a felelősség, hogy belenevelik a gyerekekbe az MTK iránti elhivatottságot, vagy sem. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez elmaradt, amit joggal sérelmezhetünk sokan szurkolótársaimmal.
Remélhetőleg ez változni fog, bár nagy reményeim nincsenek, mert voltak már korábban hasonló ígéretek. Egyikből se lett semmi…
Gedeon és a Sas
Másik szembetűnő esemény az Örökrangadón az volt, hogy Gedeon kabalaállatunk együtt jelent meg a Fradi sassal. Én nem gondolom, hogy ekkora barátság lenne a két klub között, hogy a két kabala együtt mutatkozzon. A kölcsönös tiszteletadásnak szerintem lehetne más módja is. Az Örökrangadók az ősidők óta tartó rivalizálásról szólnak, és szerintem ezzel a Ferencváros szurkolói is tisztában vannak.
Repohár, token, skybox
Végezetül egy szintén minket, szurkolókat ért gyalázatos helyzetről való beszámolással zárnám gondolataimat.
Méghozzá azzal, hogy a Hidegkuti büféjében a repoharakért nem készpénzt adnak már vissza, hanem tokent. Ráadásul saját gyártású tokent, amit máshol nem is lehet felhasználni. Nem Cup revolution tokent, amit legalább szórakozóhelyeken, vagy a Puskás Arénában fel lehet használni. Nem. Ide feltétlenül az kellett, hogy csak kizárólagosan itt lehessen felhasználni. Krisz barátom, amint ezt megtudta, még a párharc alatt viharosan távozott a stadionból.
Ezzel egy eddig jól működő rendszert sikerült kicsinálni. Hogy egy példát említsek, labdaszedő srácok, más gyerekek a lelátón elhagyott repoharakat összegyűjtögették és beálltak a meccs végén a sorba visszaváltani őket, ebből zsebpénze is lett annak, aki élelmes volt és a biztonságiaknak se kellett szedegetni a széthagyott repoharakat. Mi is rendre visszaváltottuk őket, ha a büfében vásároltunk. Most az elvett szurkolói skybox okán főleg muszáj a büfében vásárolnunk, mert a skyboxot ahol volt hűtő és feltölthettük italokkal, azt szezonkezdet óta nem nekünk biztosítja a klub, hanem bevonták azt is a VIP-szolgáltatásokhoz. Mondanom se kell, nem nagyon láttunk még ott embereket.
Úgyhogy skybox nincs, de legalább van egyedi token.
Ezek után senki ne mondja nekem, hogy a klubvezetés értünk, szurkolókért van.
