Az OTP Bank Liga legkisebb költségvetéséből gazdálkodó, második legalacsonyabb átlagéletkorú, és ezáltal a legkisebb NB I-es rutinnal rendelkező csapata a második helyen áll a tavaszi rajt előtt. A bentmaradást célként kitűző lila-fehérek tíz ponttal szereztek többet a sereghajtó Újpest, Honvéd, Vasas triónál, miközben legyőzték a bajnoki címvédő, őszi első Ferencvárost is. A kecskeméti sikerek hátterét nyomozó sportpszichológiai elemzést az elmúlt két év során megjelent KTE-interjúk, videofelvételek alapján készítettem el.
Fejlődési szemléletmód
A fejlődési szemléletmód szerint a tehetség a sikeresség alapvető összetevője, önmagában azonban kevés. Megfelelő mértékű erőfeszítéssel együtt válnak a tehetséges játékosok igazán kiemelkedővé. Ez a fajta gondolkodásmód jellemző a kecskeméti klub alkalmazottaira, a tulajdonostól kezdve, az edzőn keresztül, a játékosokon át, egészen a portásig.
A rendszer részeként hétről-hétre megújulnak a KTE labdarúgói, keményen és következetesen dolgozva az edzéseken, sportemberhez méltó életmódot folytatva a pályán kívül is.
Kecskeméten az a szokás, hogy ha valaki hibázik, azt együtt, csapatként javítják ki. Ezáltal a hibára fejlődési lehetőségként tekintenek, mely a kiválóvá válás elengedhetetlen feltétele. Ebbe beletartozik az is, hogy a kecskeméti vezetőedző, Szabó István rendre reálisan értékeli a mérkőzésen látottakat, amennyiben szükséges, kritikát megfogalmazva játékosai felé, illetve elismerve az ellenfél erőfeszítéseit is.
Célállítás, reális eredménycélok és folyamatcélok
A tudatos karrierépítés lényeges eleme, hogy a klub vezetése, az edző és a játékosok is rendelkezzenek reálisan elérhető rövid, közép- és hosszú távú célokkal. Ezeket a célokat aztán szükséges folyamatosan monitorozni, amennyiben a helyzet megkívánja, módosítani. A játékosok még az idény kezdete előtt minimum 36-40 pont megszerzését emlegették mint a bentmaradás kiharcolásához szükséges hosszú távú célt. A bajnokság harmadánál – mely középtávú célnak tekinthető ebben az esetben – ennek felét, azaz 20 pontot már begyűjtött a csapat. Rövid távú célként pedig az aktuális mérkőzésekre való felkészülést gondolhatjuk jelen esetben. Amellett, hogy pontokban elérhető eredménycélokra fókuszálnak a kecskemétiek, kulcskérdés, hogy megjelennek esetükben folyamatcélok is. A folyamatcélok során arra helyezik a hangsúlyt, amire hatásuk van. Erre jó példa az általuk alkalmazott taktikai felállás, amelyet hét közben rengeteget gyakorolnak, és kisebb változtatások ugyan megjelenhetnek egy-egy mérkőzés során, alapvetően a saját erősségeikre helyezik a hangsúlyt.
Következetesség, bizalom, támogató attitűd
A következetességnek feszültségoldó, szorongáscsökkentő hatása van egy játékos sportolói karrierjében. A vezetőedző következetesen felvállalja a jelenlegi játékrendszert, amely hosszabb távon is alkalmazható. A kecskemétiek adott posztokra kialakított kritériumrendszert használnak, játéktudás, fizikai paraméterek, illetve mentális és sportemberi szempontok alapján. A következetességre további jó példa, hogy egyik játékosuk szerint, ha nem állnának ilyen jól, akkor is rend és fegyelem lenne náluk.
A klub, azon belül a tulajdonos nyugodt légkört biztosít a csapat működésére, illetve a keret is együtt maradt feljutás után, amely erőssíti az állandóságot és a bizalomteljes légkört. Ez a bizalom Kecskeméten mindenkinek jár és mindenkinek jót tesz. Emellett a rotálás alkalmazása fenntartja a játékosok közti egyenrangúságot, amely növeli a csapatba kerülés egészséges versenyszellemét.
Kiemelkedő pedagógiai érzék szükséges ahhoz, hogy a sportolók el tudják fogadni az edzői kritikát. Ehhez szükséges érezniük, hogy edzőjük jó szándékkal, az ő érdekükben ad visszajelzést teljesítményükről. A “szép szó még egy vasajtót is képes kinyitni” típusú működés arra utal, hogy a játékosokkal való kommunikáció során támogató jelenlét van Szabó István részéről. Így tud egy edző referenciaszemélyként olyan értékeket közvetíteni játékosai felé, mint a következetesség, bizalom, hitelesség és egymás támogatása. Ezek az értékek a csapattársak között is megfigyelhetőek a bajnoki mérkőzések során.
A valahova tartozás alapvető pszichológiai szükségletének megjelenéséhez, a ”Mi egy csapat vagyunk” tudat kialakításához és fenntartásához szükséges, hogy a feladatorientált és a kapcsolatorientált légkör is jelen legyen egy csapat életében. A feladatorientált légkört segítik a közösen kialakított szabályok, ahogy ezt Kecskeméten is megtették. Mivel a játékosok részt vettek a házirend megalkotásában, elkötelezetté váltak iránta, és azonosulni tudtak a benne foglaltakkal. Ez növeli a felelősségérzetet, ami végső soron a sportemberi magatartás pályán és pályán kívüli jelenlétét szolgálja. A kapcsolatorientált légkört támogatja a születésnapok megtartása, illetve az is, hogy a játékosok bizonyos esetekben jobban tudnak örülni csapattársuk góljának, mint a sajátjuknak. Így a klub, edző és játékos másodlagos családként tud funkcionálni, ahol helye van a jó hangulatnak, egymás tiszteletének. Ennek eredménye, hogy a játékosok szeretnek edzésre járni, a csapatkapitány fülig érő mosollyal nyilatkozik 30 évesen megszerzett első NB I-es gólja után.
Belső motiváció
Külső motivációnak számít, ha egy játékost csak a pénz motiválja, és ennek megfelelően vált időközönként csapatot. A Ferencváros elleni mérkőzés előtt az egyik kecskeméti szurkoló azt mondta, szerencsére játékosaikat még nem fertőzte meg a pénz, szívből hajtanak. Ezt megerősíti, hogy a KTE csapatánál lényeges a mentális szempont figyelembe vétele egy-egy játékos kiválasztásánál. Van úgy, hogy egy labdarúgó nehezen jut el oda, ahova való, de ha esélyt kap, meghálálja a bizalmat. Ez egy erős belső motiváció. A kecskeméti futballisták sikerre éhesek és bizonyítani szeretnék helyüket a legjobbak között. Ez igaz a kölcsönjátékosokra is, akik részben a saját karrierjüket építik, azonban jó teljesítményükből a csapat is profitál. Az edző rendszeresen új motivációs eszközöket alkalmaz, a csapat igényének megfelelően. Kedvenc történetem, mikor az NB II-ben, nyolc fordulóval a vége előtt felrajzolt az öltözői táblára egy dobogót, melyen nyolc lépcsőfok volt még hátra a bajnokság végéig. Ezután minden játéknap elteltével felírt egy újabb számot: hét, hat, és így tovább. Ettől még az aktuális ellenféllel foglalkoztak, az számított, hogy az adott hétvégén győzzenek.
Lehetséges-e egyáltalán a kecskeméti siker titkát feltárni, vagy inkább megérteni érdemes azokat? A kecskeméti csapat 2008-ban az FTC-t megelőzve megnyerte az NB II Keleti csoportját, története során először feljutott az élvonalba. Első évükben az 5. helyen zárták az első osztályú bajnokságot, 2011-ben, fennállásuk 100. évében kupagyőzelmet ünnepelhettek. A klub 2015-ös NB I-ből való kizárása óta folyamatosan azért tett erőfeszítéseket, hogy a megye I-ből felküzdve magát újra visszatérjen a legmagasabb osztályba. Évek alatt a klub belső kultúrájának részévé vált a következetes munka, a fejlődni akarás vágya, amelyek üres szavak helyett cselekedetekben nyilvánulnak meg. Sikertörténetük a maga nemében egyedi, éppen ezért másolni sem lehet, habár az említett sportpszichológiai elemeket javasolt más egyesületeknek is figyelembe venni.
Egy sportolóm esete jut eszbe a KTE történetéről. A 15 éves játékos nagyon vágyott egy márkás focicipőre, melynek ára közel 100 ezer forint. Mivel a család anyagi helyzete nem engedte meg, ezért az edzések és iskola mellett hétvégente eljárt építőipari segédmunkásnak. Mikor összegyűlt rá a pénz, nagy izgalommal és örömmel megvette a csukát. Egyik tanácsadási alkalmunk során megkérdeztem, milyen érzések vannak benne a cipőjével kapcsolatban. Azt felelte, nagyon meg tudja becsülni, minden edzés után letisztítja és büszkén lép pályára benne, mert benne vannak az erőfeszítései is, ahogy hozzájutott a stoplishoz. Ráadásul jól is játszik benne – ez történik most a kecskeméti csapattal.
Szántai Levente pszichológus, korábbi NB I-es labdarúgó
