Moniz és Supka menesztése
A közelmúltban két meglepő edzőváltás is történt a magyar labdarúgásban.
Április elején a Mosonmagyaróvár három meccs után menesztette Supka Attilát. Az irányítása alatt az MTE kétszer kikapott, egyszer döntetlent játszott. Menesztésekor a Mosonmagyaróvár a 15. helyen állt az NB II-ben. Hét fordulóval a bajnokság vége előtt. Azóta pedig négy meccsből két győzelem és két döntetlen, jelenleg a 13. helyen állnak.
Ezután a ZTE Ricardo Monizt menesztette, tíz nappal a Magyar Kupa-döntő előtt. A bejelentés a DVSC-től elszenvedett 2-0-s vereség után történt. Ekkor a ZTE a 9. helyen áll, három pontra a kieső helyen lévő Honvédtól, öt meccsel a bajnokság vége előtt.
Az edzők teljesítményét a csapat eredményeiben mérik, de nem mindig világosak az elvárások. Ettől az edzők munkája bizonytalanná válhat. Mivel lehet ezt a bizonytalanságot az edzők szerződéseiben csökkenteni?
A szerződések
Amíg a hivatásos futballisták ugyanazt az MLSZ által közzétett sablonszerződést kapják, és csak az egyéni feltételekben térnek el minimálisan, addig az edzőknek nincs hasonló mintájuk, amit rendszeresen alkalmazhatnának. Ezáltal az edzők szerződései klubról klubra változnak, és még azon belül is módosulhatnak, függve az adott klub rugalmasságától.
A szerződés típusa, illetve a felek közötti kapcsolat, sem feltétlenül azonos, hiszen lehet munkaviszony vagy megbízás alapú. Már ennek a meghatározása is fontos, mert más-más törvények vonatkoznak ezekre a típusokra.
Azért azt nem mondhatjuk, hogy tartalmilag ég és föld lenne a különbség a szerződések között, hiszen vannak elemek, amik minden kétoldalú szerződésre jellemzőek.
A legtöbb időt a díjazás megtárgyalásával töltik a felek, mert fontos is. Viszont a jó fizetés nem megoldás az edzői lét bizonytalanságára. Mivel egy klubnak sokkal többe kerülhet egy bent maradás vagy egy európai kupás indulást érő pozíció megszerzése, az edzőtől való megválás nem sokszor von sokáig tartó megfontolást maga után.
Éppen ezért véleményem szerint fontos a felek kötelezettségeit és a felmondás feltételeit pontosan és világosan megfogalmazni.
A felmondás
Moniz és Supka példája is bizonyítja, hogy semmi sem garantált. Valaki három meccset kapott, valaki pedig kupadöntőbe vezette a csapatát, de a döntőre már nem kapott bizalmat – mert az NB I-ben maradás valószínűleg prioritást élvez. Ami biztos, hogy mindkettejük esetében az adott csapat eredményei döntöttek a sorsukról. Nem egyértelmű, hogy Boér Gábor érkezése miatt, de a ZTE nyerni tudott idegenben a Mezőkövesd ellen.
Az edzők kötelességei közé tartoznak sportszakmai követelmények. Viszont nem ide tartoznak az edzők számára kiszabott célok. Ezeket szóban elmondják, és motivációként a díjazás mellé írják a szerződésbe, minden elért cél után bónusszal jutalmazva őt. Hasonlóképpen a szerződés felmondási feltételeihez kerülnek azok a körülmények, amik a klub számára elfogadhatatlanok. Mindkét esetben a kritériumok a csapat teljesítményéhez kötöttek, legsűrűbben a csapat által szerzett pontok és aktuális helyezés köré épülnek. Egy adott pontszám és helyezés felett az edző bónuszokra számíthat, alatta viszont a munkaviszony megszüntetésére. A feltételek rendszeressége lehet éves, féléves vagy havi, de a bajnokság fordulóinak számához is köthetők.
Bár a felek kreativitása határtalan, a felmondási feltételeknek mindkét fél számára kedvezőnek kell lennie. Más szóval: jogellenes a felmondás, ha nem jár érte ellenszolgáltatás. Ez az edző védelmére szolgál. Másképpen egyoldalú lenne a felmondási feltétel. Ezért a klubnak valamilyen kompenzációt kell fizetnie az edzőnek.
A jelen esetek
A fent leírtak alapján valószínűleg a két menesztett szakember szerződésében is hasonló pontok szerepelhettek. Ricardo Moniz menesztésekor kupadöntős volt a ZTE, de csak három pontra voltak a kiesést jelentő 11. helytől. Neki valószínűleg a bajnokságban szerzett helyezésére tehette a ZTE a hangsúlyt. Az is lehet, hogy emellett bónusz járt volna neki a kupa megnyerésére, így két legyet üthettek egy csapásra a klub vezetői.
Supka Attila csak egy pontot szerzett három meccs alatt, éppen elkerülve a kiesési zónát. Az ő esetében az irányítása alatt lejátszott első meccsek alatt vagy a bajnokság fennálló fordulói alatt szerzett pontokra tehették a hangsúlyt, ami három meccs után, valószínűleg elérhetetlenné vállt. Az MTE amúgy egy pontot elrabolt a Diósgyőrtől Supka menesztését követően.
A fent leírtak természetesen csak feltételezések, és egyik szerződést vagy felmondást se. láttam, ezért a tapasztalataimra támaszkodva következtettem.
Konklúzió
Komoly bizonytalanság van tehát az edzői munkapiacon, mivel egy klubvezetőség gyakorlatilag bármikor kirúghatja az edzőjét, ha nem elégedett az eredményekkel. Ezen kockázat csökkentése érdekében a klubok és az edzőik szerződésbe foglalták a felmondás feltételeit, részletezve a pontos körülményeket, amik a szerződés megszüntetéséhez vezethetnek. Hogy kompenzálva legyenek az edzők ezért a bizonytalanságért. Mert hát új lehetőségek ritkán vannak, a további károk csökkentése érdekében a felmondásnak kétoldalúnak kell lennie, ezért, mint említettem: a klubnak kompenzációt kell fizetnie a felmondás érvényessége érdekében.
