nb1.hu

Ami nélkül Szoboszlai Dominiknak sem menne: önbizalom a sportban

„Az önbizalom nem fán terem, mint az alma. Tudatos erőfeszítések eredménye”, ahogy korábban az egyik, szívemnek kedves tanárom mondta. És igaza volt. Valóban, nem egy velünk született adottságról van szó, a sportolónak szükséges nap mint nap, folyamatosan dolgozni önbizalmán.

Az önbizalom három belső tényezője

Az önbizalomnak számos belső tényezője van, amit érdemes figyelembe venni. Mégis van három olyan lényeges szempont, melyek alapvető fontosságúak. Ide tartozik egyrészt a fizikai képességbe és az edzettségbe vetett bizalom, azaz „a tudatos edzésmunkának megvan az eredménye”. Kiemelt szerepe van, amikor éppen formán kívül van a játékos és szükséges tudatosítania magában, fizikai szinten mire is képes valójában és a felépített edzésmunkának hosszú távon mindig megvan az eredménye.

Másrészt a kognitív hatékonyságba vetett bizalom is ide sorolható: „El tudom érni a célom, képes vagyok rá.”. A „Nagy cél” eléréséhez szükséges kis célokat is állítani, hogy a résztávokon elért eredmények megerősítsék a játékos önbizalmát és motivációt biztosítsanak a további feladatokhoz.

Harmadrészt pedig a nehézségekkel való megküzdésbe vetett hit is lényeges tényező, mely szerint „a nehézségekből tanulva azok erősségekké válnak”. A sportban töltött évek során megélt kitartás és erőfeszítés, beleértve a rendszeres edzéseket és a nehézségek leküzdését erősítik azt az érzést, hogy „képes vagyok megbirkózni az előttem álló kihívásokkal”. A konstruktív kritika és tanulás a hibákból elősegíti a személyiség fejlődést és optimális önbizalmat. 

A sportolónak szükséges tehát felismernie és elfogadnia erősségeit, saját értékeit. Amennyiben a nehezebb periódusok során hibáira fejlődési lehetőségként tekint, pozitív önértékelésére is koncentrál egyben. Felmerülhet azonban a kérdés: mi a különbség önbizalom és önértékelés között? Illetve mi a kapcsolat a két fogalom között?

Önbizalom és önértékelés kapcsolata

Szükséges megkülönböztetnünk az önértékelést és önbizalmat, noha a két fogalom összefügg egymással. Az önértékelés stabilabb tényező, ide tartoznak az erősségeink, fejesztendő területeink, emberi értékeink, míg az önbizalom inkább az adott helyzetre vonatkozik. Tehát ahogy a teljesítmény, úgy az önbizalom is függ az adott helyzettől, természetes jelenségként hullámzik. 

Nézzünk egy példát. A játékos teli van önbizalommal aktuális edzője irányítása alatt, kiemelkedő teljesítményt nyújt. Idővel azonban a csapat teljesítménye romlik és elküldik a trénert a klubtól. Az új edzővel a sportoló kevésbé szimpatizál, kevesebb pozitív visszajelzést kap, bizonytalanná válik saját képességeiben, teljesítménye romlik a korábbihoz képest. Amennyiben pozitív az önértékelése, el tudja fogadni, hogy az adott helyzet miatt játszik önmagához képest gyengébben és valójában a képességei alapján többre hivatott. Hozzáteszem, sok esetben ennek felismerésére sportpszichológus bevonása szükséges.

Amennyiben az önértékelése alacsony, saját tudását fogja leértékelni a helyzet tudatos elemzése helyett, így értelemszerűen csökkeni fog az önbizalma is. Gondoljunk csak bele, amit egyszer már huzamosabb ideig meg tudtunk csinálni, azzal a képességgel már rendelkezünk, tehát képesek vagyunk aszerint cselekedni újra és újra!

Az önbizalom külső összetevői

A belső tényezők mellett számos külső környezeti feltétel is lényeges szempontnak tekinthető. 

Ide tartozik a reálisan belőtt versenyzési szint, vagy akár a megfelelő sporteszközök, illetve a csapat teljesítménye mellett annak jövő perspektívája is. Példának okáért egy olyan csapatban, ahol a sportolók nagyratörő terveket szőnek, viszont a képességeik ezzel nincsenek összhangban, valószínűleg a csapat teljesítménye csalódást fog okozni és ez negatívan hat a csapat tagjainak önbizalmára is.

Munkám során azonban azt tapasztalom, leginkább a támogató környezet segíthet a játékosnak abban, hogy megbirkózzon a kihívásokkal és stabil maradjon önbizalma a pályán, valamint pályán kívül. A család, edzők, csapattársak, illetve egyéb közösségek által nyújtott pozitív visszajelzések és támogatás lényeges szerepet játszanak az önbizalom optimális szinten tartásában. A hozzánk közel állók érzelmi támogatása, őszinte érdeklődése, egy-egy jól időzített pozitív visszajelzése aranyat ér!

Érdekes a sporton kívüli közösségek jelenléte is. Pályafutásom során volt olyan csapattársam, aki zenekarban gitározott, mások szervezett erdőtúrákra jártak, illetve egyetemi tanulmányok során is egy közösség tagja lehet a játékos. Ebből a nézőpontból „több lábon áll” a sportoló és az érzelmi támogatás több irányból érkezik, ami felgyorsítja az önbizalom optimalizálási folyamatát, nehezebb időszakok során.

A csapatönbizalom

A sportoló egyéni önbizalma mellett beszélhetünk csapatönbizalomról is. Ez a csoportot alkotó tagok összességének hite abban, hogy a csapat mennyire képes sikeresen teljesíteni, elérni a közös célokat. Ez a típusú önbizalom fontos szerepet játszik a csapatmunka minőségében és hatékonyságában. Rendszerint stabil önbizalommal rendelkező csapatok mögött támogató edzők, szurkolótábor és vezetőség figyelhető meg, csapat szinten helyén kezelve a sikerek mellett az esetleges kudarcokat is.

A csapatban való részvétel során alaphelyzetben minden játékosnak van egy meghatározott szerepe és felelőssége a csapat sikere érdekében. Amikor a sportoló sikeresen teljesíti a csapat érdekében rá háruló feladatokat, nő önbizalma, ami pozitív hatással van mintegy „érzelmi ragályként” a csapat önbizalmára is. Ehhez azonban szükséges edzői oldalról, illetve a klub vezetőségének részéről, hogy a szerephatékonysághoz tartozó kötelezettségek és elvárások egyértelműek legyenek. 

Gyakran előforduló eset, hogy a csapat eredményes és hatékony, magas szinten teljesítenek tagjai. A sikerek kezelésében viszont ugyancsak lényeges szempont a reális önértékelés és optimális önbizalom. Amikor már elhiszik a csapat tagjai, hogy „a bab is hús” és az addigi erőfeszítések elegendőek, akkor egyre kevesebbet tesznek az aktuális cél elérése érdekében. Mindez kellemetlen meglepetéseket eredményezhet az egyén és a csapat sportteljesítményében.

A csapat önbizalma pozitív kapcsolatban áll annak kohéziójával is. Ezt elősegíti az a típusú edzői felfogás, amikor nem elsődlegesen kritikával és a csapattagok közötti versenyt erősítve sarkall jobb teljesítményre, hanem a csapat és egyén önmagához képest mérhető fejlődését és egymás támogatását hangsúlyozva motiválja a játékosokat.

Összegzés

John Wooden legendás kosárlabda edző korábban így fogalmazott: „Ne engedd, hogy amit nem vagy képes megtenni, befolyásolja azt, amit képes vagy véghez vinni.”. A pozitív önértékelés fejlesztése és az önbizalom optimális szinten tartása tehát egy élethosszig tartó folyamat, és a sportolónak mind mentális, mind fizikai szinten szükséges dolgoznia érte. A sportpszichológusok támogatják a sportolókat megfelelő stratégiák és technikák kiválasztásában, valamint alkalmazásában, így maximalizálva sportteljesítményüket. 

Gyakran hallom, hogy az élsport nem egészséges. Én inkább abból a szempontból nézem ezt a kérdést szakemberként, mit adhat pozitív értelemben az élsport. Az elkötelezettség, a kitartás, a céltudatosság és a személyes fejlődés során beépülő értékek nemcsak a pályán, hanem a pályafutás végével, az élet más területén is hasznosíthatók. Így az élsportban töltött évek pozitív önértékelést és optimális önbizalmat adhatnak a civil élet során is.

 

A cikk szerzői: Szántai Levente és Szikora Attila

DVSC
DVTK
Ferencvárosi TC
Kecskeméti TE
Kisvárda Master Good
Mezőkövesd Zsóry FC
Fehérvár FC
MTK Budapest
Paksi FC
Puskás Akadémia FC
Újpest FC
ZTE FC