Bevezetés
A futballszeretők körében gyakran vitatott kérdés a hazai első osztályú bajnokság nézőszámainak alakulása. Rendszeresek a kritikai hangok, amelyek szerint az OTP Bank Liga a mai napig nem képes „elegendő” szurkolót a lelátókra vonzani. De mi számít „elegendőnek”? Csányi Sándor 2010-ben, az MLSZ elnöki pozíciójára való megválasztását követően még az átlag 8000-es nézőszám elérését tűzte ki célul. Ugyanez a szám mára – az MLSZ legújabb, 2025-ig tartó stratégiája alapján – 4370 főre csökkent, bár a szövetség (MLSZ) továbbra is a hazai profi labdarúgás kulcsfontosságú elemeként tekint a sportág népszerűségének és a szurkolók számának emelésére. Ennek eléréséhez több stratégiai célt is megfogalmaztak, amelyek között a sportág infrastrukturális és a mérkőzésnapi szurkolói élmény fejlesztése komoly hangsúlyt kapott. Az előbbi, többek között 34 stadion építésével/felújításával már teljesült, az utóbbi megvalósulását pedig a mérkőzés napi auditok elvégzésével igyekszik a szövetség a mai napig elősegíteni. A sokéves erőfeszítések ellenére azonban a bajnokság nézettsége továbbra is jelentősen elmarad a kitűzött céloktól. Az átlagnézőszám az idei (2022/2023) szezon végéhez közeledve 3300 körül jár, alig meghaladva a koronavírus-járvány előtti 2019/2020-as szintet (3156).

A helyszíni nézőszámok változásának eddigi tendenciái (átlagos éves növekedés – CAGR ~1%) alapján a 2025-ig tervezett célszám elérése, a jelenlegi ütemben haladva, aligha lehetséges. Ugyanakkor ahhoz, hogy a jelenlegi adatokat pontosabban értelmezhessük, érdemes azokat a környező, hasonló minőséget képviselő bajnokságok számainak kontextusában is megvizsgálni. Elemzésünkben az OTP Bank Ligát a lengyel, a cseh, a horvát, a szerb, a szlovák és a román első osztályú bajnoksággal hasonlítottuk össze, több, a nézettséget potenciálisan befolyásoló tényező mentén (az arányszám indikációként értelmezendő, nem célja a csapatok teljes/valódi szurkolói bázisának pontos reprezentálása). Továbbá, a regionális trendek alátámasztására a német Bundesligát is bevontuk vizsgálatunkba. Célunk, hogy a bajnokságok együttes elemzése révén pontosabb képet kapjunk az NB I jelenlegi régiós helyzetéről és közelebb kerüljünk a sokakat foglalkoztató kérdés megválaszolásához, azaz, hogy miért hazánkban az egyik legalacsonyabb az átlagos nézettség a szomszédos bajnokságok közül, és hogy elvárhatóak-e a jelenleginél jóval magasabb nézőszámok.


Az elemzésben vizsgált tényezőket és a hozzájuk kapcsolódó feltételezéseinket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Az adatok elemzése

A hat vizsgált tényezőnek a nézőszámokhoz való viszonyát egy 0-tól 1-ig terjedő skálán (korrelációs skála) mutattuk be. A kapcsolatok erősségét a következő szubjektív kategóriák alapján határoztuk meg: gyenge kapcsolat (0-0.3), moderált kapcsolat (0.31-0.37), erős kapcsolat (0.7 felett).
A fenti ábrán látható, hogy az elemzett kritériumok mennyire állnak szoros kapcsolatban a bajnokságok átlagos helyszíni nézőszámaival. Ugyan ez a kapcsolat nem jelenti azt, hogy egy tényező változása (pl.: a hazai játékosok arányának növekedése a bajnokságban) egyértelműen azonos mértékű változást eredményez a nézőszámokban, de jelzésértékkel bír, hogy mely tényezők befolyásolásával lehetünk nagyobb eséllyel hatással a helyszíni nézettség alakulására. A vizsgált hat tényező közül kettő (stadionok állapota és a mérkőzések kiélezettsége) egyértelműen kilóg a sorból, mivel a többi változóval ellentétben (a korreláció mértéke alapján) ezek vannak a legkevésbé közvetlen kapcsolatban a nézőszámok alakulásával.
Elemzésünk következő részében rangsoroltuk a bajnokságokat mind a hat vizsgált tényező mentén:
1. A csapatok szurkolói bázisának mérete
Az adatokból kiderült, hogy a csapatok „hazai” településeinek lakossága és az átlagos helyszíni nézők száma között, ha nem is kifejezetten erős, de egyértelmű kapcsolat áll fenn (közel 0.61-es korreláció). Az OTP Bank Liga jelenlegi mezőnyének felét olyan települések csapatai alkotják, amelyek lakossága nem éri el a 100 000 főt. Mindössze Budapest és Debrecen haladja meg jelentősen, illetve Kecskemét lépi túl kis mértékben ezt a határt. Habár elsőre úgy tűnhet, hogy ez a statisztika egyértelműen indokolja a hazai szurkolók elvártnál alacsonyabb számát, elgondolkodtató tény, hogy a cseh és a horvát bajnokság a hazainál magasabb, közel 60%-os kistelepülés arány mellett is képes a magyar átlag feletti nézőszámokat hozni.


2. Stadionok állapota
A hazai labdarúgás régiós összevetésben is kiváló infrastruktúrával rendelkezik. A stadionok legutóbbi felújításának időpontjaiból kiindulva, kijelenthető, hogy a magyar NB I-es stadionok jellemzően a legjobb állapotúak között vannak a térségben (Szlovákia stadionjaival egyetemben). De vajon mennyiben segíti elő mindez a helyszíni nézők számának emelését? Elemzésünk alapján maximum mérsékelten (a korreláció értéke moderált, 0.58). Bár tagadhatatlan, hogy a modern sportinfrastruktúra képes pozitívan hatni a sportolói teljesítményre és a szurkolói élményre egyaránt, az szembetűnő, hogy a szomszédos bajnokságok szinte mindegyike a hazainál jellemzően kevésbé modern stadionokba is képes a magyar átlagnál több szurkolót a lelátókra csábítani.

3. A bajnokság minősége
A bajnokságok színvonalát nehéz egyértelműen meghatározni. Egy effajta, minőségi besoroláshoz az UEFA koefficiens pontjainak vizsgálata jó kiindulási pontként szolgálhat. Azonban, mivel az UEFA listája csak azon csapatokat veszi figyelembe, amelyek valaha szerepeltek az európai kupaporond, az így kapott eredmény nem képes az adott bajnokságok egészének „minőségét” teljeskörűen reprezentálni. Ebből fakadóan egy, a játékosok egyéni becsült transzferértékein alapuló besorolás a teljeskörűség szempontjából már jobb választás lehet. Habár a szakma véleménye erőteljesen megoszlik a Transfermarkt által kalkulált értékek használhatóságával kapcsolatban, abban, hogy ezek indikációként szolgálhatnak a bajnokságok közötti erőviszonyok megállapításához, már nagyobb az egyetértés. Vizsgálatunk alapján egyértelműnek látszik, hogy a bajnokságok minősége (csapatok medián TM értéke) és az átlagos nézőszámok között kifejezetten szoros kapcsolat van (közel lineáris, 0.99-es korrelációs érték). Vagyis minél színvonalasabb egy bajnokság, annál nagyobb helyszíni nézettségre számíthatunk. A nyolc vizsgált bajnokság közül mindössze kettőnél figyelhető meg ettől részben eltérő tendencia. Egyrészt a szerbek esetében, ahol a hazainál magasabb Transfermarkt-érték mellé annál alacsonyabb nézőszám társul. Másrészt a horvátoknál, ahol (a csapatok medián értéke alapján) az NB I több mint kétszeresét érő HNL mindössze 18%-kal tud több nézőt a lelátókra vonzani. Amíg a horvát bajnokság esetében ezt részben magyarázhatja a kistelepülések csapatainak magas aránya, addig a szerbeknél az okokat máshol kell keresnünk, hiszen ugyanez az arány a régióban náluk az egyik legalacsonyabb, azaz ők rendelkeznek az egyik legnagyobb potenciális szurkolói bázissal. Mindezek tükrében összességében kijelenthető, hogy a nézőszám-növelés egyik leghatékonyabb módjának a játékminőség további javítása (a csapatok értékének emelése) tűnik.

4. Mérkőzések megfizethetősége
Elemzésünk elején azt feltételeztük, hogy alacsonyabb jegyárak mellett magasabb lehet az átlagos nézettség. A jegyárak mediánértéke és a nézőszámok közötti kapcsolat vizsgálata azonban más eredményt mutat. A vizsgált bajnokságok példája alapján a csökkenő jegyárak jellemzően nem a nézettség növekedésével, hanem épp ellenkezőleg, annak csökkenésével járnak együtt. A kapcsolat a két tényező között pedig kifejezetten erős (0.99-es korrelációs érték). De minek is köszönhető ez? Az előző pontban láthattuk, hogy a magas színvonalú bajnokságok mérkőzéseit jellemzően nagy érdeklődés övezi. Ez a minőség iránti magas kereslet pedig a jegyárak növekedését hozza magával. Tehát a jegyek ára sokkal inkább csak reprezentálja a bajnokság minőségét, valamint a kereslet nagyságát, és nem befolyásolja azt. Hiába kifejezetten megfizethető tehát itthon meccsre járni, önmagában a jegyek olcsósága nem jelent elegendő motivációt a szurkolóknak, ha a kedvező ár nem társul minőségi mérkőzésélménnyel.

5. Mérkőzések kiegyenlítettsége
A 12 csapatos NB I pozitívumaként gyakran emlegetik a küzdelmek kiélezettségét. Ennek megfelelően előzetesen jelentős mértékű pozitív kapcsolatra számítottunk a bajnoki pontok alacsony szórása és a nézőszámok alakulása között. Vagyis azt feltételeztük, hogy ha a csapatok bajnoki pontjai között kicsi az eltérés, akkor a kiegyenlített párharcokkal kecsegtető bajnoki találkozókra sokan lesznek kíváncsiak. Az eredmények ezt azonban cáfolják. Számításunk alapján a két tényező közötti kapcsolat elenyésző mértékű (mindössze 0.21-es korreláció). Kijelenthető tehát, hogy hiába az OTP Bank Liga a legkiegyenlítettebb bajnokság a régióban, ez önmagában nem elegendő a nézettség további növeléséhez.

6. Hazai játékosok aránya
Végül, a helyszíni nézettség vonatkozásában is fontosnak tartottuk megvizsgálni a szakma és a szurkolók által is oly sokat emlegetett légiós vs. hazai játékosok kérdését. Ebben az esetben a korreláció elemzés alátámasztotta feltételezésünket, miszerint a hazai játékosok szerepeltetése és a helyszíni nézettség között jelentős kapcsolat van (0,79-es korrelációs érték). Vagyis azokban a bajnokságokban, ahol a hazainál magasabb az átlagos nézettség, ott a helyi játékosok aránya is nagyobb. Ez alapján kevésbé meglepő, hogy a légiósokat régiós szinten legnagyobb arányban foglalkoztató magyar bajnokság számára évek óta komoly kihívást jelent a nézőszámok dinamikus növelése.


Összefoglalás

Elemzésünk fő célja volt, hogy több befolyásoló tényező és benchmark-bajnokság vizsgálatának segítségével, pontosabb képet kapjunk a hazai első osztály régiós helyzetéről, valamint azon fejlesztendő területekről, amelyek segítségével elérhetővé válhatnak a helyszíni nézőszámok terén kitűzött stratégiai célok.
Összességében elmondható, hogy az NB I három területen emelkedik ki jelenleg a vizsgált mezőnyből. Modern és kiemelkedő állapotban lévő infrastrukturális körülmények között kínál jellemzően kiegyenlített mérkőzéseket, mindezt a szurkolók számára megfizethető áron.
Bár ez önmagában kecsegtetően hangzik, az elemzés során kiderült, hogy a nézettség további növeléséhez ez nem elegendő. Sem az alacsony jegyárak, sem pedig a légiósok tömegeit felvonultató csapatok szoros, de sok esetben alacsony színvonalú mérkőzései nem jelentenek kellő értékajánlatot a szurkolók számára. Ugyan a régiós számok alapján még az eredetileg kitűzött 8000-es átlag nézőszám elérése sem tűnik lehetetlennek, hiszen ezt a cseh és román liga is megközelíti, a lengyel pedig meg is haladja, az adatokból az is világosan látszik, hogy ennek eléréséhez elengedhetetlen az olyan tényezők priorizálása mint a hazai bajnokság színvonalának további emelése vagy a hazai játékosok nagyobb arányú szerepeltetése.
Az összefoglaló ábra pontozási segédlete:

szerzők: Török Máté szenior tanácsadó és Kelemen Árpád szenior menedzser
.












