Újpest- Mezőkövesd 1-1
Három helyen is változtatott Vignevics a kezdőn: jobbhátvédben Kastrati kezdett Pauljevics helyett, Mack helyett Mörschel került be, míg Csoboth visszakerült a bal oldalra. Némileg változott a felállás is, mert csak egy embert szűrt, Onovo. Míg előtte 4 támadó középpályás játszott és a center, Ambrose. Így álltunk fel:
Nikolics
Kastrati – Antzoulasz – Hall – Tamás
Onovo
Kiss – Mörschell- LjujicS – Csoboth
Ambrose.
Nekem tetszettek a változtatások, mert kíváncsi voltam, hogy mit nyújt Kastrati kezdőben; a múlt héten Mörschel sokkal jobban játszott, mint Mack. Csoboth pedig a jelenlegi Újpest egyik legjobbja, fura lenne, ha kimaradna.
Ez nem az volt, mint a Fehérvár ellen
A Kövesddel mindig brusztos meccseket játszunk, így most is erre számíthattunk. Az elején a Kövesd elég hatékonyan támadott le, így a 10. percig kellett várnunk az első helyzetre, amikor végre egy gyors akciót vezethettünk, és nem felállt védelem ellen akartuk bepasszírozni a labdát. A középkőrből Ljujics szöktette Mörschellt, aki kapu felé indult, mikor kiléptek rá, visszagurította Ljujicsnak, aki ballal, 19 méterről rárúgta, de Piscitelli kipiszkálta a jobb alsóból. Nagy bravúr volt. A 17. percben Tamás Krisztián robogott el a bal oldalon, jól centerezett, de sajnos sem Kiss Tomi, sem Ambrose nem érte el rendesen a labdát, így oda lett a helyzet. A 39. percben Tamás cselezett befelé, rárúgta, a labda levágódott egy védőről, de pont Ljujics elé, aki 19-ről fölé vágta. Vége a félidőnek. Szerintem nagyon sok hibával és taktikai hibával játszottunk. Az első számú problémánk, hogy lassan járattuk a labdát. Így a Kövesdnek mindig volt ideje oda zárni ahova kellett. A három helyzetünkből kettő a bal oldalon ment végig, egy pedig középen. A jobb oldalon egy támadást sem tudtunk végigvinni. Tamás Krisztián háromszor ment fel támadáshoz, és ebből lett két helyzetünk. Kérdés, hogy miért nem ment fel többször? Ő nem akart, vagy ez volt a taktikai utasítás? Ez akkor volt igazán érdekes, amikor a jobb oldalon járattuk a labdát, ezzel kiürítettük a bal oldalt, csakhogy ott nem volt játékosunk, akit egy gyors keresztlabdával helyzetbe tudtunk volna hozni. Tamás ugyanis hátul maradt a mi térfelünkön. Sajnos Vignevics sem buzdította, hogy jöjjön feljebb. Ha azt vesszük, hogy a Fehérvár ellen 30 perc alatt vittünk végig 12 akciót, akkor most a 45 perc alatti 3 támadás elég soványnak tűnik. A bal oldal még csak-csak működott, és középen is voltak megindulásaink, de a jobb oldalon egy támadást sem tudtunk végigvinni. Sajnos elég sok volt a koncentrációs hiba, sok volt a ki nem kényszerített rontás. Ezúttal Antzoulasz és Kastrati adtak el sok labdát. Az első félidő pozitívuma, hogy míg nekünk volt 3 támadásunk, addig a Kövesdnek egy sem. Na innen jött a folytatás.
A 2. félidő
Némi meglepetésre csere nélkül folytattuk a 2. félidőt. A 48. percben Kiss lőtte be a bal oldali szögletünket, és ez volt az első beadás, ami magasan jött, és a mi játékosunkat találta meg. Antzoulasz fejelt 7 méterről, a labda léc alá tartott, de a kapus ezt is kitornázta. Ha nem megy ennyire középre, akkor esélye sem lett volna. Az 57. percben végre cseréltünk, Vig lehozta a jobb oldalról Kastratit és Kisst, jött helyettük Pauljevics és Ganea. A román kiment a bal oldalra, Csoboth jött át a jobbra. 59. perc, Tamás indult be, passzolta Ljujicsnak, aki tovább rúgta Mörschellnek, ő rá is rúgta, de Piscitelli ismét bravúrral védte a jobb alsóba tartó labdát. Ez már a harmadik bravúrja volt az olasznak. A 74. percben lejött a görcsöt kapó Csoboth és a szintén fáradó Mörschell, és jött Simon és Mack. Utóbbi lett így az egy szem szűrő, Onovo feljebb lépett fél sorral. A 76. percben ismét a bal oldalról jött egy (végre lapos) beadás, a védők túlszaladtak rajta, Simon üresen lőhetett 11 méterről, de fölé vágta. Ez volt a hatodik helyzetünk. 85 perc, ismét balról jött egy beadás, de Simon elől kifejelték. Ez volt a 214. elképzelés nélküli beívelés a hórihorgas kövesdi védők közé, akik könnyedén fejelgették ki ezeket a szánalmas próbálkozásokat. Miért nem tudtuk a földön tartani a labdát? Miért nem laposan akartuk megjátszani? Érthetetlen. 87. perc, ismét a bal oldalról jött egy beadás Ganeától, de ezúttal laposan, ugyanúgy a 11-es pontra, ahogy korábban. Ezúttal is Simon érkezett, de ezúttal nem kapásból vállalta el, hanem átvette, igazított egyet, és úgy bombázta a jobb felsőbe, hogy az olasznak ezúttal esélye sem volt a védésre. Gyönyörű gól, mestermunka mind a beadás, mind a befejezés. 1-0 ide. Jó az öreg a háznál. 89. perc, Ganea ugratta ki Ambrose-t, aki át is vette, de a lövésébe belelépett egy védő. 3 perc hosszabbítás. A gól óta visszazártunk és próbáltuk őrizni az előnyünket. De ezúttal ezt is bután csináltuk, mert ahelyett, hogy passzolgattunk, és eldugtuk volna a labdát, inkább fejetlenül előrerugdostuk, így mint egy falról, egyfolytában jött is vissza. 92 perc, bal oldali támadást vezetett a Kövesd, elvileg nagy bajnak nem kellett volna történnie, mert 9 mezőnyjátékossal védekeztünk. A kövesdi gyerek 35 méterre a kaputól beívelte középre a labdát, elvileg nem rejtett veszélyt, De Nikolics alászaladt a labdának az ötösön belül, így a kövesdi cseregyerek könnyedén fejelt az üres kapuba. 1-1. És vége.
NB III-ba a kapussal!
És nekem is végem, meg velem együtt másik 5-6ezer újpestinek. Ez egy nehéz, küzdelmes meccs volt. Az ellenfél tele van magas jó felépítésű, jól harcoló játékossal, velük szemben nem könnyű kivívni a győzelmet. Nekünk mégis sikerült összehozni 8 helyzetet. És a 87. percben végre megtört a jég, és sikerült bevenni az ellenfél kapuját. Ehhez kellett Simon Krisztián minden rutinja, tényleg jó az öreg a háznál. De kellett Ganea remek kulcspassza is, és hogy felismerje, hogy nem ívelgetni kell, hanem laposan beadni a második hullámban érkezőnek (ezt játszottuk a múlt héten is a Felcsút ellen). Ami innentől kezdve a pályán történt, az teljesen érthetetlen. Ahelyett hogy szorosan védekeztünk volna és a megszerzett labdákat szépen körbepasszoltuk volna, inkább elrugdostuk azokat. De még ez sem lett volna olyan nagy baj, hisz a Mezőkövesdnek 91 perc alatt egyetlen helyzete sem volt. És amiből a gólt szerezte, az sem volt az. Az egy kétségbeesett beívelés volt, ráadásul messziről is jött, elég magas ívben, tehát a kapusnak lett volna ideje rákészülni, helyezkedni és védeni. Nikolics viszont elbaszta. Aláfutott és melléütött, így Lehoczky élete egyik legkönnyebb gólját szerezhette. Nem szeretem egy játékosra kihegyezni a meccseket, mert mindig a csapat játszik, de most nem tudom Nikolicsot felmenteni. Egész meccsen nem volt védeni valója. Igazából koncentrálnia sem nagyon kellett, mert az ellenfél a támadó harmadunkba is alig ért fel. Nem fáradhatott el fejben, így teljesen érthetetlen, hogy követhetett el ekkora hibát. Elment rajta 2 pont. Két nagyon fontos pont, ami később nagyon fog hiányozni. Sajnos már a felkészülési időszak egyik meccsén is volt egy kapitális hibája, amikor lukat rúgott, és abból gólt kaptunk, erre most, néhány héttel később itt az újabb hatalmas baklövés. Nekem ez már több mint sok. Egy kapus felé az az elvárás, hogy amit lehet fogni, azt fogja, és mellé mutasson be néhány bravúrt is. Nikolics nem hoz bravúrokat és a kötelező védéseket sem tudja hozni. Azt hiszem, most kéne azonnal az NB III-ba irányítani, és lehetőség szerint minél hamarabb eladni. És ami az abszurd, hogy ő a csapatkapitány. Mire? Miért? Ki ez az ember?
Kastrati megkapta a lehetőséget Vigtől, de nem tudott élni vele. Védekezésben többször is átjátszották, támadásban pedig nem volt elég hatékony. Cseréje teljesen jogos volt. Antzoulasz és Hall ezúttal jól védekeztek, és sorban nyerték a párharcokat Drazsicsékkal szemben, az hogy az ellenfélnek nem volt 91 percig helyzete, az őket is dicséri, ugyanakkor a görög rengeteg felpasszt rontott el, ami egyrészt koncentrációs hiba, másrészt baromi bosszantó. Tamás Krisztián remekül játszott, de azt nagyon nem értettem, hogy miért maradt olyan sokszor hátul, amikor nem is volt embere azon az oldalon. Amikor belépett a támadásokba, akkor rendre zavart tudott okozni, viszont sokszor nem ment fel, ami érthetetlen. Onovo egymaga volt szűrő, és hatalmasat játszott. Az összes kövesdi támadás 80 százalékát ő szűrte meg a középpályán, ugyanakkor teljesítményén rontott, hogy néha labdákat adott el, és a támadásépítésekben sem volt elég hatékony. A kapu előtt pedig határozottabbnak kell lennie. Kiss Tomi játékát nem értettem. Nem volt elég támadó, nem volt elég rámenős, nem volt elég hatékony és nem volt elég direkt. Van gyorsasága, van cselező készsége, és mégsem merte felvállalni az egy-egyet. Volt helyette egy csomó hátra- meg oldalra passza. Jó lenne, ha Vignjevics leülne vele beszélgetni, mert van potenciál a srácban, de még messze nem hozza ki magából azt a teljesítményt, amit lehetne. Mörschel játéka egyre jobban tetszik. Jól futja be a területeket, jól támadja direktben a kaput, jól párharcozik, és jó a passzjátékban is. Tőle a meccsenként három-néhy extrát hiányolom. Ljujics megint okosan focizott, voltak nagyon szép labdái, okos passzai, és jól is zárta passzsávokat, és szerzett ezzel labdát a középpályán, ugyanakkor most alig jelentett veszélyt az ellenfél kapujára. Csoboth nagyon jól kezdte a meccset, de már az első félidő második felében is sokszor tűnt kedvetlennek. Dolgozott, ment előre, visszajött védekezni, de ma valahogy nem volt elég éles. Ambrose azt hozta, amit ebben az idényben megszoktunk tőle. Harcolt a belső védőkkel, nyerte minimum 50 százalékban a fejpárbajokat, volt egy gyönyörű elfutása a jobb oldalon, amikor sárgát érően faultolta a védője, de felé a legnagyobb kritika, hogy center létére, egyszer került csak helyzetbe, azt sem tudta megoldani. Paujevics jól váltotta Kastratit, erősebbek lettünk vele a jobb oldalon. Ganea nagyon jól szállt be, ismét adott két gólpasszt, amiből egyet sikerült is gólra váltani. Mack jól szállt be Mörschell helyén, sikerült jól szűrnie, ugyanakkor nekem ez még mindig csak közepes teljesítmény. Azon a poszton én többet várnék. Simon Krisztián jól szállt be, kétszer is helyzetbe tudott kerülni, és abból a másodikat be is lőtte. Sokat segített a csapaton a rutinjával.
Edzői teljesítmény
Vignjevics jól cserélt, ugyanakkor szerintem több taktikai hibát is vétettünk, és nem láttam, hogy észrevette volna. Lassan járattuk a labdát és sokszor voltunk pontatlanok. Tamás Krisztián túl sokat maradt hátul, mehetett volna feljebb. Kiss Tomi is rossz felfogásban játszott, Ljujics pedig túl messze volt a kaputól. Ambrose-nak még nincs kitalálva a mozgása, hogy hogyan tudna helyzetbe kerülni. Hiányoztak a gyors támadások, sokszor lassúak és körülményesek voltunk.
A mai játékunkból hiányzott a kreativitás, az elképzelés, a korábban jól működő párosok alul teljesítettek. Ami pozitívum, hogy eltekintve az utolsó perces Nikolic bakitól, hiba nélkül védekeztünk, és csak kidolgoztunk egy rakat helyzetet. Remélem kielemzik a meccset és levonják a megfelelő következtetéseket.
Hajrá, Lilák!
Borítókép: MTI/Kovács Tamás
