Kevesebb meccs a tévékben, de nem ez a lényeg

Budapest – Többen lesznek-e a meccseken közvetítés nélkül?

A Magyar Labdarúgó-szövetség, azt remélve, hogy foteldrukkerből jó néhányan átvedlenek nézőtéri szurkolóvá, kérte az NB I-es mérkőzéseket sugárzó csatornákat, hogy csökkentsék a közvetítések számát.  Úgy tudni, a Magyar Televíziónál rábólintottak az óhajra, a Sport TV-nél még gondolkodnak. Ha a tervből valóság lesz, legkésőbb a 2016–2017-es bajnokságban már úgy alakulna a program, hogy pénteken egyáltalán nem lenne meccs, míg szombaton és vasárnap is csak egy-egy találkozó kerülne képernyőre – a választást természetesen az érintett tévéadóra bízzák. A jelenlegi rendszer úgy néz ki, hogy pénteken egy, szombaton három, vasárnap pedig két meccs kerül képernyőre, vagyis összesen a nyolcból hat. Ha a tervezett változás úgy valósulna meg, hogy csatornánként sugároznak egy meccset szombaton és egyet vasárnap, vagyis összesen fordulónként négyet, akkor is kettővel csökkenne a tévés meccsek száma (ez egy szezonra levetítve, 30 fordulós rendszer mellett 60 tévés meccsel kevesebbet jelentene). De már ez is csökkentett változat az őszi szezonhoz képest, amikor hét találkozót is közvetíttek, sőt korábban már arra is volt példa, hogy valamennyi meccs képernyőre került. Az eddigi közvetítéscsökkentések azonban nem hoztak átütő sikert, hiszen az őszihez képest tavasszal sem változott jelentősen az NB I-es meccsek nézőszáma (az őszi 2463-as fordulós átlag 2544-re emelkedett, de ez szinte kizárólag annak volt köszönhető, hogy az FTC–Újpest meccset tavasszal rendezték). A 2014–2015-ös szezon nézőcsúcsát az a Ferencváros–Újpest derbi tartja 21 217 nézővel, amely természetesen a televízióban is látható volt. A tervezett változtatások két kérdést is felvetnek. Az egyik, megéri a televízióknak, hogy ugyanazért a közvetítési pénzért kevesebb meccset adjanak. A másik, hogy ha nem jön be az MLSZ számítása, és a tévés meccsek csökkenése nem vonja maga után a nézőszámok jelentős emelkedését, akkor tovább csökkenhet a magyar futball reklám- és marketingértéke, illetve még többen fordíthatnak végképp hátat a magyar labdarúgásnak. A változtatást elvileg persze lehet indokolni az NB I-es létszám tervezett csökkentésével (bár ha a létszámcsökkenés jelentős meccsszám csökkenést nem fog hozni, akkor ez kevésbé állja meg a helyét), de ettől az említett veszélyek még nem csökkennek - írta az nso.hu.  Hozzá kell  tenni, ha jó a foci, akkor a stadionokban is többen vannak és az emberek nem maradnak otthon, hogy a jobb színvonalú külföldi bajnokságokat nézzék a kényelmes fotelekből. Argentínában, Angliában, Spanyolországban, Németországban, Hollandiában és a jobb helyeken – az első államot leszámítva, nincsenek gazdasági gondok – nem gond kifizetni a drága jegyeket, ráadásul – és ez a lényeg - jó focit is kapnak a pénzükért cserébe a szurkolók, szerethető játékosokkal, akik nem csak kinézetükkel igyekeznek hasonlítani a Cristiano Ronaldóra. A lényeg a lényeg: a jó focira kíváncsiak a szurkolók, főleg, ha azt érzik, ami alapból a labdarúgás legfontosabb alaptétele kellene, hogy legyen. Ez pedig a következő: a labdarúgást a nézőkért találták fel! Ha vannak államok, ahol jóval gyengébb a foci az elvártnál (Szerbia, Románia, Horvátország, Szlovákia mondjuk), ott nem utálják ki azokat a stadionokból, akik még az idegenbeli mérkőzésekre is elmennek. Mert tudják, jobb egy gyengébb meccs jó hangulattal, mint egy jobb meccs színházi körítéssel. Mert a világ legnépszerűbb zenekara, a Metallica is elvéti a koncerteken az ütemet (azaz gyengébb színvonalon teljesít), de ez senkit nem érdekel, mert frenetikus a hangulat a fellépésein. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a szurkolói kártyákat nem otthon fiókokba, hanem a stadionokban a kódleolvasók elé kellene inkább tartani… S. Z. 

Legfrissebb híreink