Újabb ismert játékossal hozták szóba a Fradit, ünnepel az Újpest

Alapítványt hoztak létre az elhunyt kispesti edző emlékére.

Forrás: ujpestfc.hu

FERENCVÁROS

A Nemzeti Sport értesülései szerint az elmúlt hetekben menedzserek több magyar klubnak is beajánlották a 16-szoros német válogatott Marko Marint, aki legutóbb az al-Ahli kölcsönjátékosaként az ugyancsak szaúdi al-Raednél szerepelt - jelezte az nso.hu.

A portál hozzáteszi, a 32 éves, jelenleg szabadon igazolható vb-bronzérmes középpályás képviselői már egyeztettek a ferencvárosi vezetőséggel, így előfordulhat, hogy a következő napokban megegyezés is történhet. A korábban a Chelsea-nél és a Sevillánál is megforduló Marin legutóbb a Crvena zvezda színeiben futballozott európai klubcsapatban, 2020 januárjában igazolt Szaúd-Arábiába.


ÚJPEST

"Kilencvenkilenc éves a szentély!

Egy híján egy évszázada nyitotta meg kaput a Szusza Ferenc Stadion, vagy régi nevén a Megyeri úti Stadion, amelyet első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd tervezett. Csapatunk végleges otthona megtalálása előtt több helyszínt is hazai pályaként használt, először a Pamutgyári mezőn amely a mai Erkel Gyula utcában található meg, ám annak mérete miatt nem hitelesítették így, 1903-as bajnoki kiírásban új helyszínt kellett találni akkori vezetőinknek. Az ideiglenes megoldást a Népsziget jelentette, a legújabb pálya 1903. május 24-én avatták fel.

A népszigeti objektumot majdnem 20 évig szolgálta az Újpestet, az újpesti labdarúgókat és futballrajongókat. A korabeli újságok alapján a legmagasabb nézőszámot 1920. decemberében, az Újpest–MTK (1-0) mérkőzésen mérték, ekkor 10 ezer néző tekintette meg a találkozót. A pályát hatalmas fák vették körül, a játékteret pedig kerítés és padok övezték. A 20-as évek elején a terület tulajdonosa, a Földművelésügyi Minisztérium felmondta a bérleti díjat. Ekkor ismételten a költözés mellett döntött gárdánk vezetői kara. A ma is jól ismert stadiont, mert ez volt az első, amelyet Magyarországon ezzel a névvel illettek 1922. szeptember 17-én készült el, újpesti polgárok, vállalatok pénzéből készült el. Ez volt az első, amely vasbetonból készült, a létesítményben 200 fedett páholy és 20 ezer férőhely várta a szurkolókat. A nyitómérkőzésen az FTC csapatát fogadtuk, és mintegy 15 ezer néző előtt 2-1-es győzelmet arattunk.

Az évtizedek során több felújítás, változást is eszközöltek, ilyen volt, hogy 1925 és 1928 között kerékpárpálya futott körbe a fű körül. 1930-tól a B oldal is fedett lett. A következő nagyobb változást 1945 hozta. Sajnos ebben az évben egy hatalmas árvíz szinte elmosta a pályát. A faanyagot pedig elhordták a háború nélkülözése miatt fagyoskodó emberek. De ez az év hozta a stadion újjáéledését is. Teljesen felújították a stadiont, és hivatalosan 45 117 férőhelyesre bővítették, az 1948-as, 9-0-ás magyar győzelemmel záródó Magyarország–Románia találkozóval pedig az immáron Megyeri úti stadion nevet viselő sportlétesítmény lett Magyarország nemzeti stadionja, a válogatott otthona, amelyet egészen 1953-ig birtokolta. Ez idő alatt született a nézőcsúcs is, 1948. október 3-án a magyar–osztrák, 1949. május 8-án, szintén a magyar–osztrák, november 20-án pedig a magyar–svéd mérkőzés vonzott 50 ezer nézőt. Ebben az időszakban született a nézőcsúcs Újpest-mérkőzésen is, 1949-ben, az FTC ellen 40 ezer szurkoló zsúfolódott be a stadionba. A stadion 1948-ban a klubtól állami tulajdonba került. Az '50-es évek közepétől a klubunk a nagyobb mérkőzéseket a Népstadionban volt kénytelen rendezni, elveszítve így a hazai pálya előnyét. És a Megyeri úti stadion kapacitására sem volt szükség már kisebb csapatok ellen. Ennek megfelelően az ’50-es évek végén futópályát alakítottak ki a stadionban, emiatt a lelátókból „levágtak” egy részt, és így a kapacitás 32 ezresre csökkent.

A következő változást 1962-ben alkalmaztuk, ekkor nyitották meg a mentőbejárót a B terasz közepén. És ezzel kettévágták az addig a teljes B-teraszt elfoglaló Újpest-tábort, 1968. áprilisában, a Vasas elleni mérkőzésen elkészült a világítás. A lámpaoszlopok a lelátón belül voltak megtalálhatóak, így újabb lelátórészt kellett levágni, a kapacitás – bár ezúttal minimális mértékben – de ismét csökkent. A ’70-es években „mindössze” egy változás történt: egy vihar megrongálta a Tribün tetőszerkezetét, amit el kellett bontani. Így a megépítés óta először fedett lelátó nélkül maradt a stadion.

A ’80-as években sem költöttek sokat a stadionra. Az egyetlen említésre méltó esemény az új világítás 1989-es felavatása, ami azért vált szükségessé, hogy a régi lámpák fénye nem volt elégséges a színes közvetítésekhez, 1998-ig ismét nem történt semmilyen változás. Ekkor a klub saját pénzén felújította a VIP-páholyt, és itt a padokat székekre cserélték.

1999-ben kezdődtek el az igazán nagy átalakítások, majd végén 2001. november 15-én, a Magyarország–Macedónia (5-0) mérkőzéssel avatták fel a teljesen megújult, 13 501 ülőhellyel, exkluzív VIP-boxokkal, bőr VIP-fotelekkel, modern stadiont. Azóta két fontos változás történt a stadionban. 2003 nyarán elkészült a fejépület, és 2003. október 25-én új neve lett a stadionnak.

Az Újpest FC–MTK mérkőzés óta az egykori legendánk, Szusza Ferenc nevét viseli a létesítmény."
 

HONVÉD

"2021. március 29-én hunyt el Isa Gábor, a Magyar Futball Akadémia utánpótlásedzője, pótolhatatlan űrt hagyva maga után, emlékére és a fiatalok segítése érdekében pedig a családja létrehozta az Isa Gábor Alapítványt.

Isa Gábor hiányát a családtagjai, munkatársai, barátai és sporttársai, de leginkább azok az utánpótlás korú sportolók érzik nap, mint nap, az edzéseken, a hétvégi mérkőzések vagy egyéb megméretések során, akiknek az életét szentelte, akiket hihetetlen erővel, hittel és bizalommal nevelt, tanított. A játékosai számára nemcsak a pályán, az öltözőben volt jelen, de támaszt jelentett számukra a mindennapokban, segítette, meghallgatta őket, amikor szükségük volt rá, hozzá fordultak tanácsért, irányította őket akkor is, amikor éltük nagy döntését kellett meghozni, azután is, hogy már nem volt az edzőjük.

Az alapítványt Tóth Judit, Isa Gábor özvegye hozta létre, azzal a céllal, hogy munkásságából megőrizzenek egy darabot. Az alapítvány célja, hogy támogassa a Magyar Futball Akadémián sportoló fiatalokat, akiket az alapítvány kuratóriuma választ ki: a kuratórium elnöke Isa Gábor lánya, Isa Krisztina, mellette pedig Herczeg Vince (a Magyar Futball Akadémia általános igazgatója) és Bogdánfi Márton (a Honvéd-MFA U15-ös csapatának vezetőedzője, Isa Gábor korábbi segítője) is tagja."

Legfrissebb híreink