Magyar- és légiós körkép a Feröer-szigetekről

Feröer-szigetek – Egy egzotikum, ahová honfitársaink is eligazoltak.

 

Sokan azt gondolják, hogy a Feröer-szigetekre egy légiós sem akar menni, mert mégis minek? Ha már valaki annyira északra vágyódik, akkor ott van a sokkal erősebb norvég (Tippeligaen), dán (Superligaen) vagy a svéd (Allsvenskan) pontvadászat is. Azonban akármilyen hihetetlen van jó pár idegenlégiós az Effodeildinben, azaz a feröeri élvonalban is.

 

Valahogy a magyar játékosoknak soha nem volt idegen ilyen északra menni, hiszen négy magyar is játszik/játszott, a legjelentősebb pedig Turi Géza volt, aki 2006 óta él a szigetországban. Jelenleg a szintén kapus, 33 éves, dán-magyar kettősállampolgár Gángó András az egyetlen magyar, aki szintén kapus, csakúgy, mint Turi.

 

Jelenleg 29 idegenlégiósa van a bajnokságnak, ami a játékosok 11,6%-át jelenti, tehát azért elmondható, hogy nem idegen Feröer a külföldiek előtt sem. Van a bajnokságban 8 dán, 5 szerb, 2 brazil, de elefántcsontparti, macedón, holland, lengyel és román játékos is. A sok idegenlégiós csak színt visz a bajnokságban, de mindemellett van egy-két játékos, akiknek érdekes karrierje van.

 

Szabics Imre és László Csaba fradista emlékei a ZTE Arénáról

Albert Adu például holland származású, de az angol nyolcadosztályban játszott, 16 évesen került oda. Amikor Angliában játszott találkozott egy ügynökkel, aki elvitte őt a spanyol negyedosztályba, a Nijar csapatához. Spanyolországban arany élete volt, fizetést kapott, szállást, azonban a csapatnál elfogyott a pénz és visszatért Angliába, ahol irodai munkát is vállalt.

 

„Élveztem játszani a Ware csapatánál, azonban ismét profi futballista szerettem volna lenni.” - mondta. Majd egyik nap, az ügynöke előállt egy kérdéssel: „Ha készen állsz arra, hogy Európán belül képes vagy akárhol játszani, akkor találtam neked valamit.”

 

Ekkor került képbe a Feröer-szigetek, ahol érkezésekor lenyűgözte a csapata (TB) történelme, fogadtatása, így aláírta profi szerződését. Jelenleg 3 másik társával lakik egy szobában, két izlandival és egy elefántcsontpartival.

 

„Csodálatos utazás ez, még ha nem is így terveztem az életemet, de élvezem nagyon.”

 

Eldőlt: felforgatott védelemmel játszunk Lisszabonban

Aleksandar Djordjevic 2001-ben érkezett az országba, pólót viselve, később bevallotta, hogy nem igazán nézett utána a dolgoknak.

 

„Amikor átszálltam Dániában, akkor az információs pultnál mondtam, hogy a Feröer-szigetekre tartok. Megkérdeztem, hogy innen délre van, nemde? Erre a nő azt felelte, hogy nem, északra van, vegyen jó sok meleg ruhát.”

 

A KI Klaksviknak ekkoriban szerb edzője volt, az ő invitálására igazolt a csapathoz Djordjevic. Ez volt karrierje utolsó csapata, pedig előtte olyan gárdákban is megfordult, mint a Partizan, és Davor Sukernek pedig a csapattársa is volt. Úgy volt, hogy 6 hónapra érkezik, de már letelepedett.

 

„Amikor már harmincon felül vagy, akkor egy nyugodt helyre vágysz, így itt otthonra találtam, igaz, otthon, Szerbiában is van lakásom, de az a világ túl gyors nekem.”

 

Nagy László

Legfrissebb híreink