FTC: Nemcsak a keret, de a szakmai stáb is erősítésre szorul?

Budapest – A Fradi után szorosan a PAFC következik, utolsó a Vasas.

Forrás: fradi.hu

Mint ismert, múlt héten a Ferencváros a debreceni Nagyerdei Stadionban begyűjtött vereség (1–2) ellenére is megszerezte története 29. bajnoki címét. A Fradi idei fölényét jól jelzi, hogy még öt forduló hátra van az NB I 2015/2016-os kiírásából, de már locsolhatják a pezsgőt Gera Zoltánék...

 

Az imponáló dominanciának sok összetevője van. Mindenképpen ezek közé tartozik a hétköznapokban elvégzett háttérmunka, amiről nyilván sokkal kevesebb információja van a külvilágnak, így érthetően a Ferencváros sikerét elsősorban a futballistákhoz és a vezetőedzőhöz, Thomas Dollhoz köti a közvélemény. Mégis adódik a kérdés, vajon kik, és hányan segítették a zöld-fehér főhősöket, hogy rajt-cél győzelmet aratva végezzenek az élen?

 

A fradi.hu-ra feltöltött adatok szerint az FTC szakmai stábja – a német vezetőedzővel együtt – 15 fős. Az összetételben semmi szokatlan nincs, pályaedzők, orvosok, masszőrök, technikai vezetők, satöbbi, satöbbi. Mondjuk úgy, egy NB I-es csapat kötelező szakemberei ők. Viszont mérkőzés- és videóelemzőt a magyar élvonalban az FTC-n kívül csak a Videoton és a PAFC alkalmaz. Ami az NB I mezőnyét illeti, a szakmai stábok létszámát tekintve a Ferencváros az éllovas, mögötte a felcsúti együttes következik, míg a többség 10-11 fővel vágott neki az idénynek. A klubok honlapjaira felvitt információk alapján a kiesés ellen menekülő Vasas és Békéscsaba, mindkét egylet újonca a 12 csapatos NB I-nek, a legszűkebb "humánerőforrással" érheti el célját, a hőn áhított bennmaradást. Nyilván egy stáb összetételének mélysége függ, az anyagi lehetőségektől is, de az is kiolvasható, hogy a mennyiség nem egyenlő a jó szerepléssel, látva például a PAFC és a Paks eredményei közötti különbséget.

 

Ahogy említettük, sok a hasonlóság a klubok szakmai stábjainak összetétele között, de az Újpest az egyetlen, amely sportpszichológust is foglalkoztat. Azt nem tudjuk, hogy mennyi munkája van a lilák szakemberének, de vélhetően a tavasszal megszaporodtak a teendői, hiszen a dobogóra hajtó Balajcza Szabolcsék a Békéscsabától és a Vasastól, azaz a két kiesőjelölttől, néhány hét leforgása alatt vereséget szenvedtek. Így azt sem tartjuk kizártnak, hogy a Vignjevics-csapat Honvéd elleni feltámadásában a sportpszichológus szakértői segítsége is benne volt. Az viszont némileg meglepő, hogy a DVTK nem tartozik az élbolyba.

 

 

Az NB I-es csapatok szakmai stábjainak létszáma:

 

Ferencvárosi TC 15 fő

Puskás Akadémia FC 14 fő

Videoton FC 12 fő

MTK Budapest FC 11 fő

DVSC-TEVA 11 fő

Újpest FC 11 fő

Budapest Honvéd FC 11 fő

Swietelsky Haladás 10 fő

Paksi FC 9 fő

Diósgyőri VTK 9 fő

Békéscsaba 1912 Előre 8 fő

Vasas FC 7 fő

 

Nézzünk szét kicsit az alacsonyabb osztályokban is. Az NB I-re pályázó, de jelenleg a másodosztályban szereplő dobogósok közül az éllovas Gyirmót kilenc, a második Mezőkövesd nyolc, míg a harmadik ZTE hét fővel próbálja kivívni a feljutást. Az NB III-ba tavaly nyáron száműzött Nyíregyháza szintén hét fős szakmai stábbal ugorhat szintet a nyár végén.

 

Ha már a Ferencvárossal kezdtük vizsgálódást, fejezzük is be a Fradival. A zöld-fehérek a bajnoki címet tehát már bezsebelték, a Loki elleni kudarcot a Paks elleni fölényes győzelemmel feledtették, jelezve, nem csökkent a motivációjuk, nem laktak jól az aranyéremmel. A Magyar Kupában a DVSC elleni visszavágón dől el, bejut-e vagy sem az FTC a sorozat fináléjába. A legnagyobb kérdést azonban majd az új idényben tehetjük fel, azaz, mire fog menni a nemzetközi porondon a Doll-csapat?

 

A Bajnokok Ligája csoportkörébe bejutni mostanság könnyebb, mint egy vagy két évtizeddel ezelőtt, de magyar együttesnek még mindig a bravúr kategória. Az Európa Liga már inkább teljesíthető feladat, azonban az EL-ben helytállni, sőt, túlélni a csoportkört, már szintén komoly erőpróba, bármelyik magyar klubról is legyen szó. A játékoskeret megerősítése, minden hozzáértő szerint alapvető célkitűzés az FTC számára. De mi van a hátországgal, a szakmai stábbal kell-e bővíteni a „személyzetet” vagy sem?

 

Nézzük pár példát a nemzetközi riválisok adatai között mazsolázva, egy elérhetőt és vélhetően egy elérhetetlent.

 

A magyar csapatok mumusa, a BATE 17 fős technikai személyzettel vívta ki – többek között a Videoton testén áthámozva magát – a BL-szereplést, míg az elitsorozat középmezőnyéhez tartozó Olympiakosz Pireusz 29 fős stábtaggal hajtotta majdnem végre a csodát, azaz a nyolcaddöntőbe jutást. A fehéroroszok tehát egy hajszállal, bővebb „háttérmunkást” alkalmaznak, míg a görögök dupla annyit. Igaz, a szakemberek zöme ugyanannak a területnek a képviselői, de mindenkiből egy picit több van.

 

A Fradi nemzetközi porondon való sikere sok mindentől függhet, leginkább egy szerencsés sorsolástól, és attól is, hogy együtt tud-e maradni a jelenlegi keret, a nyáron milyen erősítéseket tervez, illetve üt nyélbe az FTC vezetősége. Azt azonban nehéz lenne kihagyni a listáról, hogy milyen minőségű háttérmunkával tudják majd segíteni Thomas Dollt és a futballistákat a szakterületek felelősei. Jelenleg ebben is épphogy súrolja az európai középszint alsó határát a magyar bajnokcsapat, de a BATE példájából kiindulva akár elég is lehet, és akkor talán az 1995/1996-os idény után a Ferencváros hétközi meccsein újból felcsendül a Bajnokok Ligája jól ismert himnusza.

 

Sz. L.

Legfrissebb híreink