Észak-Írország-Magyarország: IRA és a Titanic

Hétfőn este Észak-Írország fővárosában, Belfastban lép pályára a magyar válogatott. Mind az országnak, mind a fővárosnak érdekes történelme van, a legérdekesebbek igyekeztünk összeszedni a Wikipedia segítségével. Az ország Észak-Írország Nyugat-Európában található tartomány, az Egyesült Királyság része. A sziget északi része (hét megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Észak-Írország fővárosa, és legnépesebb települése Belfast. A katolikus írek és a protestáns angolok közötti vallási ellentét igazából az ír és az angol nacionalizmus közötti ellentétet takarja. Belfast az Ír-sziget második legnagyobb városa, Észak-Írország fővárosa, lakossága 289 000 fő.  A főváros Belfast története 1177-ig nyúlik vissza, amikor várat emeltek a tengeröböl partján. A XIV. század elején a skót csapatok írországi hadjáratuk során elpusztították a várat. 1611-ben Írország angol helytartója újra várat emeltetett ezen a helyen, miközben sok angol és skót telepes érkezett a környékre. A város felvirágzását a halászat és a kereskedelem mellett a betelepülő francia hugenották által meghonosított lenipar hozta. A városban kezdte meg munkáját Írország első nyomdája 1690-ben és itt nyomtatták az ország első újságját. A 19. században az elszegényedő nyugati területekről egyre több katolikus nincstelen érkezett a városba, hogy a textilüzemekben vagy a hajógyárakban találjon munkát. Ebben az időben a város lakossága 10 évente megduplázódott. A katolikusok egyenjogúsítása és az ír függetlenségi törekvések felerősödése a várost irányító protestáns vezető réteget a szegényebb katolikusok ellen fordították. Az első világháborút megelőző hadi készülődés gazdagságot hozott a hajóépítő üzemeknek, ahol nem csak hadihajók, de tengerjáró luxushajók is készültek. Belfast dokkjaiban készült többek között a Titanic is1912-ben.  Viktória királynőtől 1888-ban kapta meg Belfast a városi státuszát.  A háború után megalakult az észak-ír állam, amely tovább súlyosbította a helyzetet a katolikusok és protestánsok között. Ekkor már mindennaposakká váltak az utcai összetűzések, villongások és pogromok. Az 1960-as években kezdődött katolikus polgárjogi tüntetéseket az állam sorra leverte, ezért az 1970-es évek elején a legszélsőségesebb republikánusok (írek) fegyveres gerillaharcba kezdtek. A városnak azon a részén, ahol a katolikus és protestáns negyedek találkoznak, állandóak lettek az utcai összetűzések és merényletek. Ugyan hatalmas sorompók és szögesdrótok még a mai napig is láthatók Belfastban, és régebben éjjel-nappal katonai helikopterek járőröztek a város felett, de ma már jóval kevesebb katona és rendőr járőrözik az utcákon, amióta az 1990-es években beindultak a békefolyamatok. 2008-ra már Belfast békésebb várossá vált.  Az IRA Az Ír Köztársasági Hadsereg teljes nevén Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg vagy ír nyelvű elnevezése után Írország önkéntesei egy ír, hosszú ideig elsősorban katonai jellegű, baloldali, nacionalista ír republikánus szervezet, mely a belfasti egyezmény aláírásáig Észak-Írország Egyesült Királyságból való teljes kiszakadásáért, illetve annak Írországgal történő egyesüléséért harcolt mind katonai, mind politikai úton. 1969-es alakulása óta nyíltan vállalt célja Észak-Írország és Írország felszámolása, és helyükbe egy új, az Ír-sziget teljes területét kitevő szocialista „összír” nemzetállam állítása. A szervezet politikai szárnya a Sinn Féin. 2005. július 28-án az IRA vezetőtanácsa (nemzetközi meglepetésre) bejelentette, hogy felhagy fegyveres akcióival, feloszlatja katonai szárnyát és ezentúl „kizárólag békés módszerekkel, tisztán politikai úton és demokratikus programok révén akar küzdeni politikai célkitűzéseik megvalósításáért.”  Az IRA jelenleg Augusztus 26-án már a nol.hu is beszámolt arról, hogy Észak-Írország békéje egyre törékenyebbnek látszik. Az Ulsteri Unionista Párt (UUP) bejelentette szerdán, hogy távozik az északír protestáns-katolikus egységkormányból, amelyben egy tárcát birtokol, a regionális fejlesztésit. Mike Nesbitt, az UUP vezetője belfasti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a párt vezetősége egyhangúlag támogatja a döntést, amelyről hivatalosan szombaton szavaznak. Nesbitt indoklása szerint az Ulsteri Unionista Párt elsősorban az elmúlt időszakban történt két emberölési ügy nyomán kialakult belpolitikai helyzet miatt határozott úgy, hogy távozik a kormányból. Májusban agyonlőtték Gerard Davisont, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egy volt parancsnokát, augusztus elején pedig egy Kevin McGuigan nevű férfival végeztek, akiről azóta kiderült, hogy egykor szintén az IRA tagja volt, és a rendőrség gyanúsítottként kihallgatta a Davison-üggyel kapcsolatban. A belpolitikai vihart az kavarta, hogy a rendőrség és a politikai elit egy részének gyanúja szerint az IRA továbbra is aktív, és érintett volt legalább a második gyilkosságban, a köztársaságiak között pedig egyfajta leszámolás zajlik. Bizonyítékok azonban nincsenek arra, hogy valóban erről lenne szó. Gerry Adams, az IRA politika szárnya, a Sinn Féin elnöke legutóbb épp a napokban jelentette ki: ma már semmi sem indokolja az IRA-hoz hasonló fegyveres csoportok létezését, mert a köztársasági mozgalom elkötelezte magát a béke mellett. Az UUP szerint azonban a Sinn Féin "hiteltelen, és nem bízunk bennük, bennük, bizalom nélkül pedig semmink sincs". Nesbitt úgy fogalmazott, van lehetőség a helyzet rendezésére, "de ahhoz világosan kell látni, mi az igazság az IRA-val kapcsolatban". A pártvezető emellett úgy véli, hogy a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Sinn Féin vezette kormány "nem képes fejlődést elérni". 

Anglia jutott ki elsőként a 2016-os Eb-re – VIDEÓ

 

MLSZ: nem lesz zárt kapu az ultrák balhéja miatt

 

Magyarország-Románia: osztályoztuk a magyarok játékát

 

A románok Budapesten is egymást verték - VIDEÓ

 

A Fradi szurkolói 1700 forintért válthatnak jegyet a derbire

 

Juhász Roland biztosan nem játszik Észak-Írország ellen

  

Legfrisebb híreink