nb1.hu

Bal lábas lévén bizakodó a Sepsi védője, újra válogatott lenne

Interjú Tamás Márkkal.

Válogatott bemutatkozás, közel fél éves kihagyás, majd a lengyel bajnoki tavasz után nyári csapatkeresés – így nézett ki a tavalyi szezon Tamás Márk számára, aki végül a román élvonalban szereplő Sepsi OSK-hoz igazolt. A korábbi diósgyőri védő többek közt az erdélyi „légiós feeling”-ről és a furcsa bajnoki lebonyolításról mesélt az NB1.hu-nak, szóba kerültek olasz edzők Marco Rossi és Cristiano Bergodi révén, és elmondta azt is, szerinte miért lehet esélye az újabb válogatott meghívóra.

Nyáron azt lehetett hallani, hogy német, olasz, lengyel és ciprusi csapatok is érdeklődnek irántad, végül a román bajnokságban kötöttél ki. Mi volt igaz ebből? 
Mind igaz. A ciprusi és a lengyel ajánlat élvonalbeli volt, Olaszországból és Németországból pedig a másodosztályból kerestek, illetve jelentkezett egy török csapat is. Hála Istennek, sok érdeklődő volt, az viszont kevésbé volt pozitív, hogy az utolsó körben valahogy mindig én pottyantam ki a kalapból. Ezután érkezett a Sepsi ajánlata, akiknél nem éreztem hezitálást, láttam, hogy engem akarnak, így eldöntöttem, hogy ezt a lehetőséget meg fogom ragadni.

Van olyan a többi ajánlat között, amit utólag sajnálsz, hogy nem jött össze?
Mindig jól esik az embernek, ha érdeklődnek iránta, de már rég megtanultam, hogy a futballban csak az biztos, ami alá van írva. Ezeken így nem is ragadtam le, egyedül azt tudnám negatívumként említeni, hogy kicsit későn találtam csapatot. Ha választhattam volna, akkor már a felkészülést az új klubomnál kezdem, mert úgy jóval könnyebb a beilleszkedés. Az eleje így egy kicsit nehezen is indult, de sikerült formába lendülnöm, és egyelőre jól alakul minden.

A Slask Wroclaw előtt magyar csapatoknál voltál, most pedig a „magyaros” Sepsinél vagy. Ez a jó középút a hazai környezet és a légiós élet között? 
Érdekes, hiszen elvileg külföldi játékos vagyok, de közben olyan, mintha Magyarországon lennék, a klubnál és a stábban is a legtöbben beszélnek magyarul. Különös felállás, de tetszik. Az öltözőben persze angolul kommunikálunk, szóval a légiós feeling azért mégis megvan. A családom is itt van velem, mert az ingázáshoz nagy lenne a távolság. A gyermekem is itt jár angol nyelvű óvodába, úgyhogy összességében otthonosan érzem magam.

Bizony, Venezuelától Marokkón át Bulgáriáig számos nemzet, a 17 évestől a 36 évesig pedig minden korosztály képviselteti magát a Sepsi OSK öltözőjében. Mennyi idő beilleszkedni egy ilyen társaságba? 
Az eleje nem volt egyszerű, de a társak segítettek abban, hogy be tudjak épülni a csapatba, illetve van olyan is, akit már Lengyelországból ismertem. Aztán megjött Varga Roli is, akivel már jó ideje ismerjük egymást, úgyhogy összeállt a dolog. De én azt mondom, akkor a legkönnyebb elfogadtatni magadat a csapattársakkal, ha játszol. Éppen ezért vártam nagyon, hogy meglegyenek az első meccseim, és hogy jól menjen a játék. Amióta ezen is túl vagyok, még jobban érzem magam az öltözőben.

Az edzőtök pedig olasz, Cristiano Bergodi játékosként védő volt, abban a korban, amikor hazájáról még mindenkinek a defenzív foci jutott eszébe. Ez mennyire köszön vissza a játékotokban? 
Az elején meg kellett tanulnom a játékrendszerét, hiszen a Wroclawnál egészen más stílusban játszottunk. Megfogadom minden tanácsát, 186 bajnokit játszott a Lazio színeiben és 220-at a Serie A-ban, azt hiszem, ezt nem nagyon kell ecsetelni. A védekezés valóban fontos nála, a játékunk viszont egyáltalán nem a klasszikus olasz stílust idézi, inkább a labdatartásra helyezzük a hangsúlyt, ezzel szeretnénk felőrölni az ellenfelet.

Védőként milyen a keze alatt játszani?
Bizonyos szempontból nehéz, mivel ő is ezen a poszton játszott, ki van ránk hegyezve, folyton figyel minket. De ezt pozitívnak tartom, mert így még több mindent tudok tőle tanulni.
 
Október közepéig kellett várnod, hogy bemutatkozhass, azóta viszont alapemberként számoltak veled. Milyen formában érzed magad most?
Az év eleji kihagyásom után Lengyelországban is végigjátszottam az összes mérkőzést, ami még így is kevés, hiszen korábban nem volt olyan szezonom, amelyben 25-nél kevesebb meccsen játszottam, nyáron pedig három hónapig nem dőlt el, hol kötök ki. Nehéz időszak volt, de sikerült átvészelni, és most már csak előre nézek, azon vagyok, hogy hozzásegítsem a Sepsit a rájátszásba jutáshoz és a Román Kupa megnyeréséhez.

Tavaly a Sepsi az Európa-konferencialiga selejtezőjében indulhatott, aminek megismétlése már csak a bajnokság különös lebonyolítási rendszere miatt is nehéz feladat. Mik a kitűzött célok idénre? 
Egyértelmű cél a rájátszás, ott szeretnénk kivívni az európai kupaszereplést. Nem lesz egyszerű történet, kis túlzással azt mondhatom, hogy a hat helyből öt foglalt. A rendszer tényleg furcsa, hiszen ha 7. leszel, a legvégén játszol a 3. ellen a nemzetközi kupáért, azaz a 3. és a 7. akár „helyet is cserélhet”. Nem játszottam még ilyen különös rendszerben, de a szabályok adottak, határozott célunk, hogy a rájátszásba jussunk. Illetve a kupagyőzelem is nemzetközi szereplést ér, így jó lenne, ha ott sikerülne a címvédés.

2021. szeptember 8-án mutatkoztál be a válogatottban, nem sokkal utána viszont közel fél évet kellett kihagynod ágyéksérülés miatt. Jelenleg mennyire érzed távolinak az újabb meghívót? 
Tavaly a második meghívóm után sérültem meg. Életem egyik legrosszabb napja volt, amikor megmondtam Marco Rossinak, hogy el kell hagynom az edzőtábort, mert már nem tudok járni, hiszen éppen elértem azt, amiért egész pályafutásom során küzdöttem. A következő összetartás márciusban lesz, addig sok víz lefolyik még a Dunán. 
Nem lesz könnyű bekerülni, mert nagyszerű a keret, de bízom benne, hogy bal lábas belső védőként lehet esélyem, hiszen a közelmúltban Szalai Attilára és Spandler Csabára számítottak, akik beleillenek ebbe a profilba. Úgy gondolom, hogy itt még lehet kiadó hely, amire rá fogok startolni, mindent megteszek majd a meghívóért a pályán és azon kívül egyaránt. A döntés persze mindig a szövetségi kapitányé, de nagy célom, hogy újra válogatott legyek, hiszen legutóbb nem tudtam százszázalékosan megmutatni magam, ami azóta is tüske a szívemben.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek