A DAC mellett is van szerethető magyar csapat Felvidéken - HELYSZÍNI RIPORT

Magyarországon egyre kevesebb helyen kapható sör is van a kínálatban.

Forrás: Juhász Gergely/nb1.hu

Amikor a felvidéki magyar focira gondol az ember, a DAC ugrik be a legtöbb embernek elsőként, és néhányszor nem is jut az embernek eszébe más csapat. Azonban északi szomszédunknál több csapatnál is magyar többségű a lelátó összetétele, az egyik ilyen csapat Komáromban található.

És ezzel pénteken szembesülhettünk is, amikor az KFC Komárno – Vasas edzőmeccsen jártunk.

Életem során már rengeteg stadionban megfordultam vendégszurkolóként, Magyarországon belül és azon kívül is. Voltak ugyan kellemes élményeim is, de többségében elmondható, hogy általában nem túl barátságosan fogadtak.

Ezzel szemben a komáromi stadionba belépve már a fogadtatásból lehetett érezni, hogy itt valami nagyon jó készül. Egy rendező hölgy fogadta a díszes kompániát, amivel érkeztem, aki miután megkért (ami fontos, hogy kért és nem felszólított), hogy tegyük fel a maszkjainkat, hiszen ezek a szabályok a stadionban. 

Miután a kérésének eleget tettünk, beálltunk a büfé előtti sorba és beszélgetésbe kezdtünk a helyiekkel. Minden kérdésünkre készségesen válaszoltak, a büféstől elkezdve, a helyi öregeken át, a tiszteletet parancsoló megjelenéssel rendelkező biztonsági őrökig. Két perc alatt otthon éreztem magam.

A büfében egyébként Zlaty Bazantot lehetett kapni, ami már egyre nagyobb ritkaságnak számít Magyarországon, legalábbis szerintem, mert ahova járok bevásárolni, ott nem lehet kapni. Emellett többfajta limonádé, meleg étel és csapolt Kofola is a kínálat része volt. Annak ellenére, hogy tudtuk, hogy nem a Puskás Arénába megyünk meccsre, az infrastruktúra minden felmerülő igényünket ki tudta szolgálni, esetenként még felül is múlva azokat.

A főlelátón foglaltunk helyet, ahol a felvidékiek és a Vasas-szurkolók abszolút vegyesen foglaltak helyet, érződött, hogy ténylegesen egy barátságos meccsről van szó. Egyébként az angyalföldiek között is van jó néhány felvidéki, akik rendszeresen járnak a piros-kékek hazai meccsire, valamint idegenbe is el szokták kísérni a csapatot.

Miután véglegesen elfoglaltam a helyem a lelátón és megtaláltam a társoldalunk, a felvideksport.hu szerkesztőjét Elek Zoltánt, azonnal feltettem neki a legfontosabb kérdést, hogy mi a helyzet a helyi ultraélettel. Elmondta, hogy ugyan voltak próbálkozások arra, hogy néhány fiatal magyar srác elindítson valamit, de nagyon hamar elhalt a kezdeményezés. A helyi fanatikusok inkább a kosárcsapatot támogatják, valamint átjárnak a DAC meccseire Dunaszerdahelyre.

Beszélgetésünk ezután némileg szakmaibb irányt vett, leginkább a komáromi csapat jelenéről és a múltjáról volt szó. A lila-fehér csapat a szlovák másodosztályban szerepel, az NB II-es szezonhoz hasonlóan ezt a sorozatot is félbeszakította a koronavírus-járvány. Annak ellenére, hogy mostanság nem a legacélosabb a klub, elévülhetetlen érdemei vannak a magyar, a szlovák és a cseh foci történetében.

Priskin Tamás a városban született és nevelkedett, míg le nem igazolta az ETO, Czibor Zoltán is Komárom szülötte, ám ő nem játszott a KFC-ben. Berán József és Payer Imre, többszörös magyar válogatott focisták viszont játszottak Komáromban, annak ellenére, hogy nem itt születtek.

A cseh és a szlovák válogatott kiválóságai is megfordultak a lila-fehér csapatban, a teljeseég igénye nélkül: Anton Moravčík és Daucsík Nándor a csehszlovák válogatottat erősítették több alkalommal, míg például Németh Szilárd a szlovák, Marek Střeštík a cseh válogatottban lépett pályára.

Amíg beszélgettünk, természetesen egy mérkőzést tekintettünk meg, melyet a Komárom 3-1-re meg tudott nyerni a Vasas ellen. Az angyalföldiek ugyan korántsem a legerősebb keretükkel álltak ki a meccsre, de még így is szép teljesítmény a Komáromtól a diadal. A Vasas egyébként másnap is játszott egy edzőmeccset, az Európa-ligában induló Topolya ellen, a piros-kékek 2-1-re nyerték meg azt az összecsapást.

A meccs után természetesen nem hazafele vettük az irányt, hanem Komárom egyik szórakozóhelyére, ahol összegeztük a napot és ígéretet tettünk arra, hogy még visszajövünk. Összességében az egyik legjobb futballélményemen vagyok túl és csak ajánlani tudom mindenki, aki csak teheti, hogy ha egy igazán barátságos és befogadó környezetben szeretne megtekinteni, egy szép focit játszó csapatot, akkor mindenféleképpen vegye Komárom felé az irányt. A szlovák II. liga egyként egy nappal korábban kezd, mint az NB II, a Komárom a Zólyombrézó vendége lesz az első fordulóban augusztus első napján.

A KFC Komárno története:

Legfontosabb dátumok:

1900.04.29. - Alapítás a városháza nagytermében - Komáromi Labdarúgó Társaság
1900.07.29. - 1. hivatalos mérkőzés
1902 - Kedv, Kitartás, Küzdelem jelszó használata
1903.06.28. - Komáromi Football Club megnevezés (a társaság klubbá alakult)
1905.08.20. - Ráczkerti pálya avatása
1919/1920 - az 1. bajnoki cím - Érsekújvári kerület bajnoka a KFC
1961.05.01. - Pintyőkeligeti stadion (Komáromi Városi Stadion) avatása
1990.02.14. - a klub visszaveszi régi nevét, ismét KFC-nek hívják

A klub nevei:

1900 - 1903: Komáromi Labdarúgó Társaság
1903 - 1945: Komáromi Football Club (1903.06.28.-n a társaság klubbá alakult)
1945 - 1953: Sokol Škoda Komárno
1953 - 1990: Spartak Komárno
1990 - jelen: Komáromi Football Club (hivatalos szlovák megnevezés: KFC Komárno)

Stadionok, pályák:

1900 - 1905: Újszőnyi katonai gyakorlótér
1905 - 1961: Ráczkert (a Víztorony mellett, az avatóra 1905.08.20.-n került sor)
1961 - jelen: Pinytőke liget, mai nevén Komáromi Városi Stadion

Klubszínek:

1900 - 1902: kék-fefér
1902 - napjainkig: lila-fehér

Legfrissebb híreink