Magyarország-San Marino: teljesült George F. Hemingway álma

Azonnal intézkedjen egy varázsló!

Forrás: Réti Zsolt

Nem a tegnapi Magyarország-San Marino volt a világ valaha volt legjobb mérkőzése, de nem is volt a legborzasztóbb, annak ellenére, hogy a világ talán tényleg leggyengébb válogatottja volt az egyik pályán lévő fél.

A magyar válogatott soha nem látott összeállításban lépett pályára és aratott 4-0-s győzelmet úgy, ahogy azt megígérték az edzői és a játékosai is a kezdés előtt. Mert azt állították, hogy végig dominálni fognak és sima győzelmet aratnak. És így is lett! 

Egyébként bőven lehetett volna még nagyobb is a különbség.

Most következzék az 1999-ben alapított nb1.hu Osztályozónaplója, melyben azok a játékosok kerülnek értékelésre, akik legalább 30 percet a pályán voltak.

Dibusz Dénes (0): Ha én unatkozom végig a gólvonal előtt álldogálva a meccset, akkor is pont ennyi lett volna a meccs végeredménye.


Botka Endre (6): Ha nem is ezerrel, de pörgött azon, hogy védő létére gólt szerezzen. Volt veszélyesnek tűnő fejese is a második félidőben. Védekeznie mondjuk kábé pont nem kellett semmit, cserébe gyakorolhatta a támadások segítségét, annak ellenére, hogy most nem szélső, hanem belső védő volt a jobb oldalon.

Lang Ádám (6): A meccsnap előtti sajtótájékoztatón azt kérdeztem tőle, hogy az angolok elleni, előző mérkőzés, aminek ugye 1-1 lett a végeredménye (és ő volt a védekezés legjobbja), hányadik legfontosabb futballélménye. Azt válaszolta, hogy végleges sorrendet nem tud felállítani, de benne van az első ötben. Azt viszont, hogy a tegnapi hányadik legkönnyebb meccse volt, soha nem fogom megkérdezni tőle, mert szerintem ugyanazt válaszolná.

Szalai Attila (6): Dúdolgathatja nap, mint a Tankcsapda egyik legnagyobb slágerének az egyik igen fontos strófáját („Velem van tele a sajtó”), de tegnap a meccs közben ezzel nem foglalkozott, védekeznie meg annyit kellett, mint a másik két társának a közvetlen védelemből. A támadásokat ő is segítette, fejelhetett volna ő is gólt, de az ellenfél kapuja előtt nem volt szerencséje.


Nego Loic (7): pontosan egy évvel ezelőtt, az Izland elleni pótselejtezőn a sírból hozta vissza a magyar reményeket a legvége előtti egyenlítő góljával. Úgy látszik, november tizenkettedike az ő napja is a válogatottban, mert tegnap két gól előkészítésében minimum döntő érdemei voltak. Nagyon fontos volt, hogy nem nézte le az ellenfelet, mert ilyen tudású csapatok ellen muszáj a széleken elkezdeni megbontani a védekezést és a mentális ellenállást.

Nagy Ádám (7): Általában szűrnie kell, lezárni a passzsávokat az ellenfél játékosai előtt, de most gyakorlatilag klasszikus mélységi irányító lehetett. Szórta is a jó zsugákat, leginkább a szélsőknek, a második gólunk előtt parádésan indította a gólpasszt adó Negót. A lecserélése már a lengyelek elleni meccsnek szólt, picit nehezebb feladata lesz hétfőn este (neki is). A helyére Schäfer András (6) érkezett az 57. percben, aki igyekezett fürge, sok mozgásra épülő játékkal kivenni a részét a jóból.

Gazdag Dániel (7): Azon a poszton játszott, amelyiken Marco Rossinál berobbant a Honvédban, viszont mielőtt az USA-ba szerződött volna, már hamis kilencesként tündökölt a Kispestben. A második gól döntötte el végleg a meccset, de lélektanilag neki is nagyon fontos volt a saját találata. Sok a hiányzó, de ő is a példa arra, amit Rossi mondott a meccs előtt, hogy eddig mindig meg tudták oldani a hiányzók pótlását az elmúlt három évben.

Vécsei Bálint (7): Amikor Peter Stöger először kezdette a Fradiban, pont volt csapata, a Kispest ellen, arról írtam a helyszíni riportban, hogy remélem, Marco Rossi is felfigyelt a teljesítményére. Nos, felfigyelt. Rengeteget robotolt, megszerezte az első gólját ő is a válogatottban. George F. Hemingway, a Honvéd volt tulajdonosa büszke lehet arra, hogy az általa megálmodott majd megalapított Magyar Futball Akadémia növendékei közül Vécsei mellett Botka, Schön, és Gazdag is a kezdőcsapat tagja volt tegnap.

Schön Szabolcs (6): Volt benne lendület, helyzete is volt, de ő inkább akkor tud a legjobban játszani, ha bőven van előtte terület, amit labdával vagy anélkül befuthat. Lengyelországban várhatóan lesz ilyen alkalom a magyar válogatott előtt többször is, a kérdés, hogy akkor is kezdő lesz-e. Rossi már a jövő csapatát építi, így ebből a szempontból is fontos lenne, ha hétfő este is kezdene.


Szoboszlai Dominik (8): Valami sámán elintézhetné, hogy a magyar válogatott mindig november 12-én játssza a mérkőzéseit. Egy éve ő lőtte ki a magyar válogatottat Izland ellen a legvégén az Eb-re, tegnap meg vert kettőt és rengetegszer hozta helyzetbe a társait. Az első gólja nagyon szemtelen befejezést kapott, miután visszakapta a zsugát Szalai Ádámtól, a második meg a pillanatban is győzni akaró hozzáállást dicsérte, mert hangosan kérte a labdát, gyorsan átvette, majd gyorsan bumm!


Szalai Ádám (6): Remélem, hamarosan nekem is ad abból a pénzből, amit Marco Rossinak, a társainak és az ő fontosságát állandóan kihangsúlyozó újságíróknak ad. Legalábbis ezt állítják róla a kommentelők egy rosszindulatú csoportja. Úgyhogy most megpróbálom elérni, hogy egy nullával több legyen az utalása végén. Ismét bebizonyította, hogy a magyar válogatott legfontosabb tagja, a pályán és azon kívül egyaránt. Vezérként irányította a társakat, akik ismét minden esetben hallgattak rá, az első gól előtt mesterien lépett be az üres területre és ugyanilyen szinten finomította le a kapott labdát Szoboszlainak. Kétszer is gólt szerezhetett volna, egyszer a rövid alsó mellé tüzelt, egyszer védett a kapus. Viszont újra ledózerolta az ellenfél középső védőit, emiatt nem értek ki blokkolni Szoboszlai második góljánál és egyébként Vécsei találatánál sem. Sérülés után tért vissza, edzés is volt neki a meccs, mert Marco Rossi a meccsnap előtti sajtótájékoztatón a kérdésemre válaszolva elmondta, hogy kezdő lesz San Marino ellen, de reméli, hogy a lengyelek elleni meccset is végig tudja majd játszani. Viszont a két lövéséből az egyiknél legalább illett volna mesteribben kiviteleznie...

Legfrissebb híreink