Csak így maradhat el a Vasas újabb bukása

A közösség a legfontosabb!

Forrás: Vasas FC

8 pont!

Ekkora előnnyel rendelkezik az éllovas Vasas a 3., azaz már nem feljutó helyen álló Kecskemét előtt úgy, hogy a 2. helyezett DVTK előtt 4 pontos az előnye.

Az adatsorból az első a fontosabb, mert racionálisan nézve teljesen mindegy, hogy egy adott csapat hányadik helyen jut fel az élvonalba. 

Szurkolói szemmel persze teljesen más a helyzet, ami érthető, hiszen a világon mindenhol arról álmodoznak a fanatikusok, hogy az ő kedvenceik lesznek a legjobbak.

 

Az éllovas egyébként nem piskóta szériába került:

 

13 mérkőzés óta veretlen

 

A széria még 2021. november 21-én, a Haladás legyőzésével kezdődött, azóta 8 győzelem mellett 5 döntetlent értek el a piros-kékek

 

Az ETO vasárnapi, 2-0-s legyőzésével a piros-kékek a negyedik sikerüket érték el egymás után

 

A Vasas hatodik mérkőzés óta nem kap gólt, Jova Levente kapuját 573 perccel ezelőtt a csákvári Molnár Rajmund vette be, de az angyalföldiek 4-1-re győztek idegenben.

 

A Vasas sikerszériájának az egyik legfontosabb mozzanata, hogy a klub tulajdonosai megbíztak és megbíznak Kuttor Attilában, akinek a távozását hangosan követelte (és ami a döbbenetes, követeli még mindig) néhány olyan szurkoló, akik haragszanak a vezetőedzőre, mert sem Birtalan Botondra (kölcsönbe került a télen a III. Kerületi TVE-hez, mely gárdában eddig 5-ször játszott, de nem számít stabil játékosnak, amit bizonyít, hogy kétszer be, háromszor meg lecserélték, a támadó eddig egy gólt szerzett, csapata meg nem a feljutásért, hanem a bennmaradásért harcol), sem Balajti Ádámra, sem Szatmári Lórándra nem számít.

A 32 éves Birtalan, a 31 éves Balajti és a 33 éves Szatmári is éveken át meghatározó volt a piros-kékeknél, jól is játszottak, megérdemelten lettek és maradtak közönségkedvencek (főleg Balajti), ám az új szakvezetés már nem velük képzelte el a jelent és a jövőt, ezért kerültek perifériára.

Ahhoz, hogy az ősszel még többször bukdácsoló Vasasnál helyreálljon a harci kedv, szükség volt arra, hogy legfőképpen a támadósorban még nagyobb legyen a sportbaráti rivalizálás a csapatba kerülésért, azaz, hogy senki ne érezze magát biztonságban, mert az a kényelmet jelentené, ami egy küzdelemsorozatban (minden bajnokság az), soha nem jó.

Éppen ezért Nagy Miklós sportigazgató vezérletével a téli átigazolási szezonban a Vasashoz került a ZTE egyik (volt) erőssége Zimonyi Dávid (24 éves), a Budafok egyik (volt) legjobbja, Ihrig-Farkas Sebestyén (28 éves), a Siófok (volt) legveszélyesebb és legtehetségesebb játékosa, Cipf Dominik (21 éves), míg Kiss-Szemán Péter (19 éves) szentlőrinci, Szalai József (18 éves) a kecskeméti kölcsönadásából lett visszarendelve.

Mind a klubvezetés, mind a szakmai stáb nemcsak a jelent, hanem a jövőt is látja a megnevezettekben, akik Feczesin Róbertet, Pekár Lászlót, Radó Andrást (Bobál Gergely sérült a támadók közül) és a többieket is elszántabb erőbedobásra késztetik mind az edzéseken, mind a mérkőzéseken.

Ami azért fontos, mert a világon egyetlen futballcsapatánál sem az egyéni sikerek, hanem a csapat érdekei/sikerei a legfontosabbak, így a Vasasnál is.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a Kuttor Attila távozását követelő Vasas-szurkolók, még ha ebbe nem is gondoltak eddig bele, nyilván nem azt választanák, hogy a három mellőzött kapjon majd NB I-es szerződést, hanem azt, hogy a Vasas jusson majd fel az élvonalba.

Aminek egyik záloga a további jó csapatvédekezés kell, hogy legyen, amit az elmúlt mérkőzések is bizonyítanak.

Szintén ugyanilyen fontos, hogy a verejtékes munkával elért harcias és bajtársias csapatszellem továbbra is fent maradjon, mert az angyalföldiek hatalmas hibát követnének el akkor, ha a jelenlegi, megnyugtató előnyük ellenére hátra dőlnének.

Mert emlékezniük kell arra, amit eddig mindegyik meccs előtt elmondtak a közvéleménynek és a szurkolóiknak is a klubtól: az NB II-ben nincsen könnyű mérkőzés, pláne a Vasasnak (és a DVTK-nak sem), mert a Vasas kiemelkedő költségvetéssel és élvonalbeli múlttal rendelkezik, ezért ellene mindenki dupla, de leginkább tripla erőbedobással küzd.

A Vasasnak a következő 10 mérkőzésén olyan hozzáállással kell pályára lépnie, mintha csak azon az egy mérkőzésen múlna a feljutása.

Mert ha nem így tesz, akkor a vérrel és verejtékkel elért előnye pillanatok alatt elolvad és ugyanolyan keserű és fájdalmas csalódás fogja érni, mint az elmúlt években, legfőképpen ugye tavaly, amikor az utolsó két fordulóban (döntőbb tényező volt az utolsó előtti játéknapon Nyíregyházán elszenvedett veresége) bukta el a feljutást.

 

Az előny megtartásához és így a feljutás kiharcolásához viszont az egymással veszekedő szurkolói csoportosulásoknak példát kell venniük a kedvenceik elmúlt hetekben bemutatott teljesítményéről, amiknél nem is az elért eredmények voltak a legfontosabbak, hanem az, ahogyan elérték azokat.

 

Mert ezt csapatként tették meg!

Szurkolás és szurkolói összefogás nélkül viszont egyetlen csapat sem képes olyan teljesítményre, mint a 12. játékos szívből jövő segítségével.

A Vasasnál tehát vagy mindenki összefog a közös cél érdekében, vagy újra át kell élnie az angyalföldi közösségnek azt a rémálmot, amit egyébként egyetlen tagja sem szeretne soha többet!


 

Legfrissebb híreink