A Vasas és a KTE is köszöni szépen a DVTK és a Szeged vitáját

Helyettesítheti-e a cél a betyárbecsületet?

Hivatalosan április 8-án délben (a sajtóhíreknek köszönhetően már előző nap) robbant a bomba: a feljutásért harcoló Szeged-Csanád Grosics Akadémia vezetőedzője, Dragan Vukmir felbontotta a szerződését, hogy utána bejelentésre kerüljön, hogy a feljutásért harcoló, közvetlen rivális, DVTK vezetőedzője legyen.

Azt ebben az okfejtésben már nem kell ecsetelni, hogy Vukmir mit kapott a bejelentés után a szegedi fanatikusoktól, de még a diósgyőri hívek is kiakadtak (és más csapatok drukkerei is), mondván, erkölcsileg nem helyénvaló döntés született.

Még akkor is, ha a DVTK vezetői jelezték, hogy azért döntöttek Kondás Elemér felmentése és Vukmir kinevezése mellett, mert nem látták biztosítottnak a csapat feljutását, ami célért minden más alárendelhető.

A feljutás meg ugye a hívek legszebb, legféltettebb álma is, de a betyárbecsület kemény jelzésre késztette a DVTK fanatikusait is.

Azóta a Szeged perrel is fenyegetőzött, a DVTK megmagyarázta, hogy a piros-fehérek álláspontja szerint miért volt jogszerű az edzőváltás, míg Vukmir arról is nyilatkozott, hogy már januárban is lemondott egy III. Kerületi TVE elleni meccs előtt.

Azokból, amiket a felek állítanak egymásról, több variációra is lehet következtetni, hogy mi és miért történt az egyébként kiváló munkát végző Vukmir részéről, de a „zuhanyhíradó értesülései” ebben a gondolatmenetben nem játszanak szerepet.

Mégpedig azért, mert ami megtörtént, az megtörtént (bár az ügynek még feltehetően lesznek folytatásai), ennél viszont most (és a későbbiekben) feltehetően sokkal fontosabb, hogy feljut-e a Szeged és/vagy a DVTK, hogyan teljesítenek a csapatok a változások óta.

Azt szögezzük le, hogy bár elméletileg még mindkét gárda feljuthat, de a gyakorlatban az egyik feljutó a bajnokságot a Kecskemét és a DVTK előtt 12 ponttal vezető Vasas lesz (vagy ha ekkora előnyről is buknak a piros-kékek akkor…), a másik az előbb említett két gárda és az őket hárompontos hátrányban követő Szeged hármasa közül kerül ki.

Vukmir győztes meccs, a Csákvár 1-0-s legyőzése után távozott, a 31. forduló után így nézett ki a tabella eleje:

Azóta jött Vukmir váltása, de sem a Szeged (ez azért várható volt), sem a DVTK nem nyert még ezzel túl sokat. Sőt…

Viszont van két csapat, amelyik „kihasználta” a két gárda botladozásait, méghozzá az éllovas Vasas és az azóta a második helyre előlépett Kecskemét.

32. Forduló:
Vasas-Szeged 3-1
DVTK-Tiszakécske 0-0
Kecskemét-Békéscsaba 4-1

33. forduló:
Dorog-Vasas 0-3
III. Kerületi TVE-Kecskemét 1-2
Haladás-DVTK 1-0
Szeged-Siófok 2-3

És a tabella a 33. forduló után így néz ki:

Nem nehéz kitalálni, hogy az állandóság és a megbízhatóság (a stábtagok és a játékosok egymás iránt, illetve a vezetők az előbbi két csoport iránt) nagyot sokat számít a kiélezett küzdelemben, mert a változás és a bizonytalanság sem Szegeden, sem Diósgyőrben nem sült el (eddig) jól.

Fontos még, hogy a Vasas, a Kecskemét és a DVTK azon klubok között van, melyek megkapták az NB I-es licencet, a Szeged még nem.

Úgy tudom, a szegediek is beadták a kérelmüket az NB I-re (is), ám egy oldalt hibásan töltöttek ki az adminisztráció során, de már dolgoznak a hiánypótláson, azaz minden valószínűség szerint a papírok rendben lesznek.

Ám azt, hogy a pályán mi lesz, a Vasas sorsát leszámítva még megtippelni is nehéz.

Éppen ezért beillesztem a három, még feljutó helyért harcoló gárda további mérkőzéseit is alulra, így fejben le lehet játszani a további mérkőzéseket.

Akármi is lesz a vége, egy dologban biztos vagyok: a Kecskemét, a DVTK és a Szeged szurkolói is megérdemelnék, hogy a kedvenceiknek jövőre az NB I-ben szurkoljanak.

És azt is valljuk be, a klubvezetők is mindent megtesznek ezért (a játékosokkal és a stábtagokkal egyetemben), akár tetszenek bizonyos lépések a közvéleménynek, akár nem.

Mert a modern foci egyik legfontosabb sajátossága (a lelátót leszámítva) a cél szentesíti az eszközt elv lett.

Az viszont kár, hogy pont a betyárbecsület rovására…

KECSKEMÉT