nb1.hu

Élménybeszámoló Leverkusenből: „Elfoglaltuk a várost!”

A külföldi túra a szurkolói életérzés csúcsa. Legyen szó Moszkváról vagy Barcelonáról, szeretett csapatodat elkísérni a nemzetközi megmérettetésekre, mindig emlékezetes élmény. Nem különbözött ettől a leverkuseni kiruccanás sem. Kinek kisebb, kinek nagyobb kalandokban volt része, de az biztos, hogy senki nem unatkozott. Az alábbiakban inkább egy szubjektív útibeszámolót olvashatsz, mint sportriportot.

Bayer Leverkusen – Ferencváros 2-0
2023-03-09

Sokszor, sokat utaztam annak idején az ultrákkal együtt is, ami kétségtelenül a legizgalmasabb verziója a műfajnak. Mára kissé kiöregedtem ebből, és komótosan, magányosan, némileg kényelmesebben teszem már meg ezeket a hosszú utakat, mint fénykoromban. Néha repülővel, máskor vonattal vagy autóval. Most a vasút-verziót választottam, és nem bántam meg. Az összességében 12-13 órás út inkább volt kikapcsolódás számomra, mint fárasztó, terhes utazás. A meccset megelőző napon keltem útra, nehogy bármi közbejöhessen, és véletlenül lemaradjak a mérkőzésről. Mint később kiderült, óvatosságom nem volt alaptalan…

Reggel hét, Keleti Pályaudvar. Gyorsan kiderül, hogy azért nem leszek egyedül, mások is hasonlóan gondolkoztak, és fel-felbukkan egy-egy zöld-fehér sál a vonaton. Egy bécsi és egy kölni átszállást követően az esti órákban érkeztem meg szállásomra, amit a vasútállomás és a stadion között foglaltam, praktikussági okokból. Fagyos hideget jósoltak, amiből szerencsére semmi sem lett, igaz, az eső némileg szemerkélt.

A meccs napján bebarangoltam Leverkusen belvárosát. A sétáló utcában található szurkolói boltban szerencsére kaptam még az ilyen mérkőzések alkalmával (számomra) elmaradhatatlan „eseménysálból”. Mindig nagy élmény évekkel később rátekinteni a mérkőzésekre egyedileg kiadott, mindkét csapat színeit és címereit, valamint a meccs dátumát tartalmazó ereklyékre. A bolti eladó, amint meghallotta a magyar szavakat, büszkén említette, hogy jól emlékszik Hajdu Attilára, aki 1998 és 2000 között kedvenc csapata, a Fortuna Köln hálóját védte.

HAJDU ATTILA

Nem csak a játékos jutott eszébe, hanem folyékonyan kezdett olyan magyar kifejezéseket sorolni, amiket nem illene itt írásban idézni… Állítása szerint válogatott kapusunk —egy-egy feszült pillanatban a mérkőzéseken— oly’ gyakran használta őket, hogy sok Fortuna-szurkoló elsajátította… Történetével számos fradistát szórakoztatott az üzletben, akik aztán „hálából” a Bayer-relikviák között rázendítettek egy kis Fradi-szurkolásra.

ÉRKEZTEK A HÍREK

A délután előrehaladtával egyre több kocsma telt meg zöld-fehér sálas rajongóval, és a főtéren is egyértelműen kezdett kialakulni a magyar létszámfölény. Egy Fradi-mezes kissrác meg is jegyezte büszkén édesapjának, hogy „Elfoglaltuk a várost”. Látszatra volt is benne valami, mert délután négy körül már szinte megtelt a gyülekezésre kijelölt Friedrich-Ebert Platz. Ekkor érkeztek a hírek, hogy a tábor másik fele, amelyik a szurkolói vonattal érkezik, elakadt a határellenőrzésen. Telefonjainkon láthattuk, hogy már a magyar híradók is a témával foglalkoznak, és magyar külügyminiszteri közbelépés is történt annak érdekében, hogy a helyi hatóságok minél hamarabb tovább engedjék szurkolóinkat. Sokan aggódni kezdtek, hogy meg sem fognak tudni érkezni a mérkőzés kezdéséig.

VONULÁS

A nagyjából ezer fős csoport elindult együtt a vasútállomáshoz, ahova megérkezvén kellemes meglepetésben volt része, hiszen a megjósolt időnél fél órával hamarabb, pont akkor futott be a várva várt vonat, amikor a gyalogos csapatunk az állomásra ért. „Szervusztok!” – zengett oda-vissza az ultrák köszöntése. Innentől már teljes létszámban, hozzávetőlegesen kétezer fő vonulhatott együtt a negyed órányira lévő BayArena-hoz.

A rendőrség békésen kísérte a vonuló zöldeket, a kereszteződéseknél pedig díszsorfalat állva jelezte a megfelelő irányt.

Diszkrét távolságban, úgy száz méterre a fák között néha meg lehetett pillantani a lovas alakulatokat is, de ők végig távolságtartóak voltak. Aztán végre megpillantottuk a stadiont. Célba értünk, méghozzá időben!

Itt még szembe kellett nézni az utolsó nagy kihívással, a beléptetéssel, ami szintén komoly fennakadásokkal járt. Akadozva, nehézkesen, de végül épségben, és éppen időben megérkezett mindenki a stadionba. Rajtuk tehát nem múlhatott semmi.

HIMNUSZ

A kétezer magyar mindenesetre mindent megtett a sikerért. A csapat is, de az ő erejükből most csak egy kettő nullás vereségre futotta. Az eredmény ellenére szurkolóink megtapsolták a játékosok küzdeni tudását, és a kiürülő stadionban megható volt hallani a nemzeti himnuszunkat. Mint mindig.

A csapatnak ugyan nem sikerült a győzelem, sőt még a döntetlen sem, a kétezer fradista azonban minimum X-re hozta a remek táborok közötti hangpárbajt. Pedig a hazaiak huszonháromezren buzdították sajátjaikat. Visszavágó, ebben is, jövő csütörtökön…

 

DVSC
DVTK
Ferencvárosi TC
Kecskeméti TE
Kisvárda Master Good
Mezőkövesd Zsóry FC
Fehérvár FC
MTK Budapest
Paksi FC
Puskás Akadémia FC
Újpest FC
ZTE FC