Budapest - A 13 tagú élboly nem egységes, 21 milliárdon osztoznak.
200 milliárd forint adótámogatást kaptak a látványcsapat sportágak négy év alatt – csak azt nem tudni, mely cégektől. Egy sportklub különösen jól járt – derül ki a Transparency International „Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban” című jelentéséből. MK: Fradi-szurkoló fizeti ki a Nagyecsed büntetését MK: Az MLSZ kijelölte a nyolcaddöntők kezdési időpontjait Szanyó: Csak egy-két ember újpesti cigányozott Szpari-Vasas: Nem kérdéses, melyik a jobb csapat – Mátyus A csütörtöki élő televíziós futballközvetítések Átláthatatlanul jutottak kétszáz milliárd forint állami adótámogatáshoz a látványsportok Magyarországon – olvasható a TI honlapján. A sportágak között a labdarúgás, azon belül pedig a felcsúti futballszervezetek messze több támogatást kapnak, mint a többiek. A kormány négy éve vezette be az öt látvány-csapatsport (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda és a jégkorong) új támogatási rendszerét. A vállalatok 2011 óta dönthetnek úgy, hogy a társasági adójuk egy részét nem a közös kasszába fizetik, hanem valamelyik látvány-csapatsport klubnak adják. A magyar állam lemond erről a pénzről, vagyis ennyivel kevesebb az állami adóbevétel. Magyarországon csak ebből a forrásból 200 milliárd forint közpénz jutott sporttámogatásra. Azzal nincs gond, hogy a kormány szponzorálásra ösztönzi a vállalatokat, még ha ennek mértéke vitatható is. Problémát főleg az okoz, hogy a kormány az állami adóbevételt csökkentő sporttámogatásokat céges magánadományként kezeli, ezért sem a vállalatoknak, sem a sportkluboknak nem kell részletesen elszámolniuk a támogatásokkal. A Transparency International Magyarország (TI) ma bemutatott „Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban” című jelentéséből az derül ki, hogy a sportklubok átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forinthoz. Nem lehet tudni, hogy melyik cég pontosan melyik sportklubot támogatja, ami nemcsak a korrupció veszélyét hordozza magában, de arra is lehetőséget ad, hogy a cégek – mivel titokban tarthatják, hogy kit támogatnak – egyes kluboknak aránytalanul sok pénzt adjanak. A négy év alatt szétosztott 200 milliárd forintnyi adótámogatás jelentős részét, 75 milliárdot a labdarúgás kapta. Ezen a pénzen több mint 1100 futball egyesület osztozott, de közel sem egyenlő arányban. Tizenhárom focicsapat szerezte meg a labdarúgásban szétosztott összes támogatás közel egyharmadát, vagyis 21 milliárd forintot. A szerencsés tizenhármak közé tartozik, mások mellett, az FTC, az Újpest, a Vasas, a Honvéd, a ZTE, a Debrecen és a Diósgyőr, de például a Szolnoki vasutasok is nagyot kaszáltak az adótámogatásból. A 13 tagú élboly sem egységes, van ugyanis egy csapat, amely minden képzeletet felülmúlóan sok pénzhez jutott. A társasági adó csökkentésére jogosító céges sporttámogatás eddigi négy éve során minden évben messze a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány volt a legjobban támogatott sportszervezet. A Felcsúton működő futballszervezetek négy év alatt 9,2 milliárd forint adótámogatáshoz jutottak, vagyis megszerezték a labdarúgásban szétosztott összes támogatás 12 százalékát. Felcsút egyedülállóan eredményesnek bizonyult az adótámogatás megszerzésében, hiszen a tizenhárom privilegizált labdarúgóklubnak jutott támogatások nem kevesebb, mint 44 %-át nyerte el. Ezzel a kimagasló teljesítménnyel Felcsút nemcsak a labdarúgáson belül áll toronymagasan az első helyen, de az öt másik sportág egyesületei között is. „A kormány úgy alakította ki a céges sporttámogatási rendszert, hogy a politikusoknak kedves sportegyesületek ellenőrizetlenül juthassanak az állam adóvagyonát csökkentő pénzekhez, ráadásul mindezt teljesen szabályosan tehetik meg” – emelte ki Mucsi Gyula, a TI sportkorrupciós kockázatokról szóló jelentésének szerzője. Az adótámogatásra aspiráló sportkluboknak sportfejlesztési programot kell kidolgozniuk, amit jóvá kell hagynia a sportági szakszövetségnek. A sportszövetség dönti el, melyik csapat kaphat az állami adóbevételt csökkentő céges pénzt és mekkora összegben, csakhogy ez a döntési folyamat teljesen zárt és átláthatatlan. A látvány-csapatsport szövetségek vezetőinek politikai és közéleti kapcsolatai nyilvánvalóak. A kézilabdások élén Kocsis Máté, a VIII. kerület fideszes polgármestere áll, míg Szolnok szintén kormánypárti polgármestere a kosárlabda szövetséget elnököli. A Magyar Labdarúgó Szövetséget Csányi Sándor, Magyarország talán leggazdagabb vállalkozója vezeti. A kormány mindenesetre nem bízta a véletlenre a sajátosan magyar vállalati sportszponzoráció átláthatóságát. A sporttörvény idén januárban életbe léptetett módosításával kimondták, hogy a sportszervezeteknek elegendő „összesített adattartalom szolgáltatásával” tájékoztatást adni a támogatásokról. Ennek következtében nem lehet kideríteni, hogy melyik cég pontosan melyik sportegyesületnek, milyen összegű támogatást adott.
Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 20.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)
