Magyarország-Uruguay: Osztályozónapló

Kik vagyunk mi, hogy szembeszegüljünk Marco Rossival?

Forrás:

Nem nyertünk, sőt, vereséget szenvedtünk!

Ez tény!

Mint ahogyan az is, hogy gálamérkőzésen hivatalosan nem az eredmény a legfontosabb, de érzelmileg mindig az. 

Viszont érzelmileg számít az a játékosoknak, hogy egy igazi műremekben, több, mint 65 ezer ember előtt játszhattak. Olyan műremekben, melyről igazi világklasszisok zengtek és zengenek ódákat. Ez lelki többletet kell, hogy adjon a válogatott játékosainak a keddi, Wales elleni mérkőzésre, melyet, ha megnyerünk, már kijutunk az Eb-re, ha nem, akkor a Nemzetek Ligájában harcolhatunk tovább a részvételért.

A világ egyik legjobb válogatottja elleni mérkőzés után is (igen, visszavettek az uruk 2-0 után) úgy osztályozunk, ahogy 20 éve mindig: azokat értékeljük, akik legalább 30 percet a pályán voltak.

Dibusz Dénes 6: Gólokról nem tehetett, mert az elsőnél nemcsak a Besét becsapó csel, hanem a beadás is tökéletes volt. Ha a másodiknál kivédi a parádésan helyezett lövést, akkor az élete egyik bravúrja. Utána, amit kellett, megtett.

 

Bese Barnabás 3: Hiába nem az eredmény számított hivatalosan (ismételjük, érzelmileg viszont igen), az első gól, aminél ő hibázott a legnagyobbat, döntően rányomta a bélyegét a mérkőzésre. A másodiknál is lazán csapták be – akkor meg végleg megpecsételődött a sorsunk.

Baráth Botond 5: Az elsőnél ott volt, ahol lennie kellett, a beadásnál nem tudott menteni, a másodiknál viszont könnyen fordultak le róla. Néha ütemet tévesztett, ami azért volt, mert 1 hónapja nem játszott. A Honvédnál viszont legalább edzett, nagyobb lett volna a baj és lenne majd Cardiffban, ha a kispestiek nem segítenek neki és így a magyar válogatottnak, hogy társak között készülhessen az egyik alapemberünk. 

Lang Ádám 5: Az első gólnál ő sem érte el a labdát, viszont már láttunk olyan szituációt, hogy ilyen helyzetben, a jó értelembe véve kétségbeesetten menteni igyekvő védő, öngólt vét. A magából nem mindent kiadó Cavani és Suárez (és társaik) ellen is más szint játszani, mint Cipruson.

Korhut Mihály 5: Nem voltak olyan hibái, mint a túloldalon Besének, átlagot hozott, lehetett volna bátrabb, főleg a támadójáték segítésénél. 

 

Vida Máté 5: Az elején nem tudott aktívan szűrni, utána már könnyebb dolga volt neki is. Jövő embere (lehet), így roppant fontos tapasztalatokat gyűjtött, mert ennyi néző előtt még soha nem játszott, ilyen erős csapat ellen (Horvátország) is csak egyszer. Fejlődés lépcsőfoka volt számára a meccs.

Dzsudzsák Balázs 5: Érződött rajta, hogy megfogta, hogy Bese nagyon bizonytalan. Nem kockáztathatott emiatt kellőképpen, mert akkor azon az oldalon még több támadás/beadás érkezhetett volna. A támadásoknál viszont még így is igyekezett aktív lenni akkor, amikor nagyon kellett. Ezt bizonyítja, ahogy a gólunk előtt elkérte a labdát Vargától, majd Cavanit felbőrözve visszaadta azt a gólpasszt adónak. Kovács István váltotta az 54. percben (5), aki igyekezett hasznos lenni, ám amikor beállt, olyan periódusban volt a meccs, hogy azt csak extra teljesítménnyel lehetett volna felpörgetni. Egyedül meg még nehezebben.

Kalmár Zsolt 6: A labdarúgáshoz nálunk végtelenszer jobban értő Marco Rossi nagyon össze volt törve amiatt a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón, hogy megsérült. Nyilván pontosan tudta, hogy mit vár tőle majd Wales ellen, nyilván ennek a szellemében küldte a pályára pénteken is. A kapitány elégedett volt vele. Kik vagyunk mi, hogy szembeszegüljünk vele?

Szoboszlai Dominik 5: Nagyon magasan van már most vele szemben az a bizonyos léc, amit viszont jórészt saját maga helyezett olyan fentre. Az osztrák sajtó vádját, hogy nagyképű lenne, a legfelső emelet közepéről (ott van a sajtópáholy), nem éreztük. Ez a legfontosabb. Ezt bizonyítja, hogy néha nem merte azokat a megoldásokat választani 20 méteren belül a vendégek kapujától, amik viszont benne vannak a játékában.

Varga Roland 6: Mindenki azt szeretné, ha mindig, minden magyar játékos 10-esre játszana, de ez lehetetlen. Aktívan részese volt a támadásoknak, nem bújt el, bátor volt. Jól adott vissza a gólunk előtt Dzsudzsáknak, majd remekül középre Szalainak. Vagány srác, kedden is reméljük, hogy az lesz, ha bizonyíthat. Mert nagyon kell majd a bátorság.

 

Szalai Ádám 6: Ő az egyik, aki a legtöbb támadást szokta kapni a válogatott játékosai közül. Ő, aki egyedül szokott 3-4 emberrel harcolni és azokból a csatákból nem egy fontos gólt szereztünk már (Pátkai Máté még többet tudna mesélni helyettünk). Nem mindig játszik jól, de van, amikor fel kell áldoznia magát a csapatért. Valljuk és vállaljuk: megérdemelte, hogy ő lőtte az első magyar gólt a Puskás Arénában! Feczesin Róbert (5) váltotta a 60. percben, akinek nem nyílt sok lehetősége arra, hogy bebizonyítsa, miért istenítik újra Újpesten. Erről meg nem csak ő tehet.

Legfrissebb híreink