Hosszú Katinka is elismerné a kiesett Kaposvár csodáját

Nem is 8-as, hanem 12-es pálya volt.

Forrás: Kaposvári Rákóczi/Facebook

Vannak, akik mosolyognak rajtuk és vannak, aki ki is nevetik őket.

Olyanok is vannak, akik élcelődnek rajtuk, gúnyt űznek belőlük.

Azt kell írjam, hogy sajnos ez természetes emberi jellemző, mert nem az öröm, hanem a káröröm az egyik legelterjedtebb tulajdonságunk.

És így van ez a Kaposvárral kapcsolatban is.

 

Amióta 12 csapatos az NB I-es bajnokság, soha ilyen korán nem búcsúzott még gárda az élvonaltól. De ennek a ténynek az ismeretében sem korrekt kicsúfolni Waltner Róbert csapatát.

 

Szerintem a versenysportban, és egyébként minden másban is, akkor lehetne talán-talán megtenni, ha minden feltétel azonos lenne.

Ha egy csapat úgy esne ki egy adott versenyrendszerből a legkorábban a versenyrendszer fennállása óta, hogy ugyanannyi pénzből gazdálkodhat, ergo ugyanolyan körülmények, technikai felszereltség és egyebek mellett készülhetne, illetve ugyanolyan és ugyanannyi jó játékosa lehetne, mint az összes többi csapatnak. 

Ha így is minden idők legkorábbi kiesését produkálnák, kicsúfolni akkor sem kellene őket, de számon kérni igen.

Viszont vannak más tények is a kiesés mellett!

A Kaposvárnak van a legkevesebb pénze az NB I-es csapatok közül. A Kaposvárnak a legszerényebb a létesítménye az NB I-es csapatok közül és a Kaposvárnak van a legkevesebb jó játékosa az NB I-es csapatok közül. Mindez azért, mert az ebben a bekezdésben írt első feltétel igaz.

 

Hasonló ez, mint mondjuk az úszás. Ha mondjuk Hosszú Katinka csak 8. lesz egy adott versenyen, akkor a nagy többségnek csalódást okozott. Pedig lehet, hogy úgy lett 8. helyezett, hogy közben élete legjobb idejét úszta abban a versenyszámban.

 

Azaz, önmagához képest a legjobb volt, de a többiek meg még jobbak.

Hibáztatható ezért? 

Nem!

És akkor nézzük még meg a Kaposvár elmúlt éveit.

2015 nyarán kiderült, hogy a Kaposvár nem kapja meg az induláshoz szükséges licencet. De nem az NB I-be vagy az NB II-be, hanem az NB III-ba, annyira nehéz helyzetben volt. Így, bár eredetileg a megyei másodosztályra készült emiatt a Rákóczi, végül elindulhatott a megyei első osztályban, majd gyakorlatilag hibátlan teljesítménnyel bajnok lett és felkerült az NB III-ba.

2016-ban a kaposvári akadémia elnöke, Herczeg Erik alapította meg újra azt a Rákóczi FC-t működtető Kaposvári Labdarúgó Kft-t amely 2017-ben Artner Tamás vezetésével bronzérmes lett.

2017 decemberében bekövetkezett az újjáélesztett Rákóczi vezetőinek a legjobb döntése, mert decemberben vezetőedzőnek nevezték ki Waltner Róbertet, akinek a vezetésével bajnok lett a csapat és feljutott az NB II-be 2018 nyarán.

És a 2018/19-es év eléggé brutális volt, mert az újonc Rákóczi második lett a ZTE mögött és feljutott az élvonalba!

Az egész bajnokság során úgy volt vele mindenki, hogy a Kaposvár nem is akar az NB I-be feljutni (ismerős lehet ez a hozzáállás a budafokiaknak a mostani kiírásból). De fel akart jutni, viszont a klub költségvetése nem engedte meg, hogy sztárokat igazoljon.

El nem tudom képzelni, hogy Waltner Róbert és a klub vezetői ne akarták volna megszerezni mondjuk Oblakot, Savicot, Kokét, Saúlt, Diego Costát és Joao Félixet az Atlético Madridból. 

Vagy Messit vagy Ronaldót. 

Vagy Isaelt, vagy Nikolicsot.

Vagy Torghelle Sándort a Vasasból!

Dehogynem akarták volna. Csak hát ezeknek a terveknek anyagi korlátaik voltak...

Az elmélet és a valóság két teljesen különböző dolog.

 

Az elmúlt évek bebizonyították, hogy ameddig az anyagi lehetőségek engedik, a Kaposvár vezetői, edzői és játékosai igenis értenek a szakmájukhoz.

 

A Kaposvár kiesett az NB I-ből, mint ahogyan pár forduló után biztos is volt, hogy ki fog esni.

Az elmúlt évek érdemeit, csodáit (mert azok voltak), viszont nem szabad elfelejteni.

Sőt, kalapot kell emelni előttük.

Hosszú Katinka biztos, hogy megtenné!

Legfrissebb híreink