NB2 logó
NB3 logó
ÚjpestUTEcímerfellebbezés

Újpest: íme, az UTE, Fővárosi Ítélőtáblának benyújtott fellebbezése a címer ügyében

Simon Zoltán - 2017. november 14. kedd 13:42
Budapest – A teljes anyagot megkaptuk!

Hónapok óta megy a harc az Újpest FC tulajdonosa, Roderich Duchatelet, valamint a vele szemben álló szurkolók, illetve a szintén ellenálló anyaegyesület, UTE között. Persze, hogy azért, mert a belga megváltoztatta a klub címerét, aminek a kinézete, és a csere kivitelezése, alaposan kiverte a biztosítékot az utóbbiaknál.

 

 

Az ultrák többször is tüntettek, az UTE perrel fenyegetett, majd lépéseket is tett az ügyben. Most megmutatjuk az egyesület, Fővárosi Ítélőtáblának küldött fellebbezését, ráadásul a teljes beadványt.

 

Tisztelt Fóvárosi ltélőtábla łnint Másodfokú Bíróság! a Fővárosi "Förvényszék útján

Az Ujpesti Torna Egylet (1044 Budapest, Megyeri út 13.) jogi képviseletében eljárva az ÚJPEST 1885 Futball Kft. (1044 Budapest, Megyeri út 13.) alperessel szemben személyiségi jogsértés megállapítása és jogkövetkezmények levonása iránt zajló eljárásban a Fővárosi 'Eörvényszék 25.P.22.953/2017/10. sz. ítéletével szemben az alábbi

FELLEBBEZÉST terjesztem elő:

Elsődlegesen kérem a Törvényszéket, hogy a Pp. 253. SS (2) bekezdés alapján szíveskedjen az ítéletet megváltoztatni és a felperes kereseti kérelemnek helyt adni.

Másodlagosan, amennyiben az elsődleges fellebbezési kérelemnek bármely okból nem ad helyt, kérem a T. T['örvényszéket, hogy a Pp. 252. SS (2) és (3) bekezdései alapján szíveskedjen az ítéletet hatályon kívül helyezni és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítani.

r

Kérem továbbá. hogy szíveskedjen a r. ltélótábla alperest a másodfokú perköltségekben is marasztalni, azzal, hogy az tigyvédi munkadíjat 32/2003. (VII 1.22.) IM rendelet alapján łnéľlegeléssel szíveskedjen megállapítani, az ügyvédi iroda Afa-körbe tartozik.

Fellebbezésem alátámasztására az alábbiakat adom elő:

      1.        Hiányos történeti tényállás

Elsőként lényeges rögzíteni, hogy az elsőfokú bíróság sajnos hiányosan rögzítette az ítéletében a történeti tényállást, és több, az ügy elbírálása szempontjából releváns tényt ncm vett figyelembe, ezért a tényállás kiegészítése szükséges legalább a7 alábbiakkal:

Nem csupán az a releváns tény, hogy alperes 2014 óta a felnőtt férfi labdarúgó bajnokságban szerepló Ujpest FC labdarúgó csapat működtetője, hanem az is, hogy ugyanezen csapatot 1885-tól 1 998-ig közvetlenül a 101peres, mtljd 1998-tól 2014-ig a felperes által alapítottŔ a fëlpercs folyamatos (eleinte kizárólagos, utóbb kisebbségi) tulqiclonában álló Ujpest FC Kft. nnúködtetette. Ez a csapat Magyarország egyik legsikeresebb labdarúgó csapata, bajnoki címek és kupagyózelmck sorával,  szurkolóval, jelentős hazai és nemzetközi elisnnertséggel, hírnévvel, presztízzsel. Ezen sportsikerekre és az abból származó előnyökre egyébként alperes maga is íblyamatosan hivatkozik a hivatalos honlapj'án, amint az erre vonatkozó, az elsőfokú eljárásban csatolt bizonyítékokból egyértelmúen ki is derül.

Az Ujpest FC labdarúgó csapat tehát 2014-ben nem a semmiből keletkezett és nem alperes va o yr az ó többségi tulajdonosa hozta létre- hanem az indulási jogot alperes a felperestó'l szerezte me a(mégpedig meghatározott. a per szempontjából is jelentős Íčltételekkel, mely ICIíételek az alperes társasági szerződésében kerültek rögzítésre). Ténykérdés, hogy az Uipest FC labdarúgó csapat egészen 2014-ig azokkal az arculati elemekkel múködött, amelyek egyértelnnúen felpereshez köthetőek (csapatnév, csapatszínek, címer, mottó, stb.), ezért az Uipest FC labdarúgó csapatról egy átlagos fogyasztó felperest ismeri fel, függetlentil attól* hogy éppen mely jogi személy a konkrét működtető.

Miután pedig a labdarúgó csapatról szükségszerűen, a konkrét múködtető személyétől függetlenül fëlperest ismerik fel a fogyasztók, ezért felperes számára egyáltalán nem mindegy, hogy a csapat milyen arculattal rendelkezik:tëlperes számára éppen a személviségi jogainak megóvása érdekében volt kiemelkedően fontos, 1102)' a labdarúgó csapat arculati elemei változatlanok maradjanak. lin volt az oka- hogy a felperes az indulási jog átruházásával egyidejűleg tagja lett az alperesi társaságnak, és ez volt az oka, hogy a íčlperes feltételeinek eleget téve a társasági szerződés kizárólagos taggyűlési hatáskörbe utalta és 1 00 0 ()-os szótöbbséghez kötötte a szimbolikus, felperes személyiségét is érintő kérdésekben történő döntéshozatalt, hiszen fëlperes ezen rendelkezések társasági szerződésben való rögzítésével kívánta ezen szełnélyiségi jogait nevesíteni és védeni. Ennek fényében nyer értelmet az is, hogy fëlperes a társasági szerződés 8/A. pontjában vállalt łnellékkötelezettségként éppen az arculatának egyik meghatározó elemét, a 186 871 IQistromszámú védjegy használatát biztosítja alperes számára, méghozzá térítésmentesen!

II.           A külső és belső jogviszonyok elhatárolásának kérdése

Alláspontom szerint problémát jelentett az elsőfokú bíróság számára az alperesi társaság belső és külső jogviszonyainak elhatárolása, illetve e'zen külső és belső jogviszonyokban megielenó jogsértések jogkövetkezményei közötti különbségtétel, az elsőfokú bíróság ezeket egymással összekeverte, téves, jogellenes következtetésekre jutva.

l . Belső jogviszony

Az alperesi társaság belső jogviszonyai közé tartozik az a kérdés, hogy egy adott kérdés nłely társasagi szerv hatáskörébe tartozik és milyen döntéshozatali mechanizmus irányadó az adott szervre. A belső jogviszonyába tartozó kérdés, hogy a címer megváltoztatására az alperes szervezetében belül ki jogosult és milyen eljárás során lehet egy ilyen döntést jogszerűen meohozni.

A belsö jogviszonyban sztiletett döntésnek valóban az. egyik lehetsé o es jogorvoslata az elsőfokú bíróság által is említett Ptk. 3:35. SS alapján indítható bírósági felülvizsgálat« atnelynek eredményeképpen a perbíróság a jogsértó társasági határozatot hatályon kívül helyezi. Azonban egy ilyen ügyben hozott ítélet a rendeltetésénél fi)gva kizárólag a társasá o belsö jogviszonyaiban alkalmas joghatás kiváltására és csak ex nunc hatályú, de a társasáo külső jogviszonyaiban történő címerhasználatta[ okozott jogsérelemmel szemben nem tud jogvédelnnet ny@jtani.

Itt kell azt is ugyanakkor megjegyezni, hogy álláspontom szerint abban is tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy vélteu hogy az alperes ügyv'ezetójének a döntésével szemben a Ptk. 3:35.  alapján helye van jogorvoslatnak. Meggyőződésem szerint a Ptk. 3:35. SS szerinti határozat alapvetően a legfőbb szerv határozatát jelenti, ezért az ügyvezető operatív döntésével szemben nem nyújt jogvédelłnet. Megjegyzełn továbbá azt is, hogy az alperesi ügyvezető címert megváltoztató operatív döntése egy határozat egyetlen attribútumával sełn rendelkezik, így pl. nem került írásba foglalásra, nem ismert a pontos keltezése, nem tudjuk, ki a címzet!je, nem tudjuk, hogy az alperesi társaság két ügyvezetője közül melyik döntött, a határozat nem került közlésre, stb. Fentiekre tekintettel felperes álláspontja szerint az alperesi ügyvezető címert megváltoztató operatív döntése nem minősül a Ptk. 3:35. SS alapján megtámadható határozatn ak.

2. Külső jogviszony

A 'felperes szennélyiségi jogai nenn önmagában azért sérültek, mert alperes a belső jogviszonyaiban egy nyilvánvalóan jogellenes döntést hozott és a felperes személyiségi jogvédelmi igényét nem önmagában a belső jogviszonyban született, az alperes által sem vitatottan _iogellenes döntés alapozza meg. Felperes személyiségi jogai akkor sérültek, amikor alperes a jogellenes döntés nyonłán a jogellenesen megváltoztatotí címerrel megjelent a külvilág felé és elkczdte alperes azt használni: így pl. az, alperes és tagjai szempon!jából harmadik személyekkel különböző megállapodásokat kötött a címer használatáról, a honlapján, a labdarúgó csapat felszerelésén, illetve egyéb helyeken feltĹintctte, közremúködött, hogy a televíziós közvetítések során a jogellenes új címer jelenjen meg, stb.

A belső jogviszonyok megsértése esetén igénybe vehető bírói jogvédelem nem alkalnnas arra (és nem is arra való), hogy a külső jogviszonyokban megjelenő címerhasználat miatti jogsérelmet orvosolja, erre tekintettel arra, hogy a jogellenes címerhasználattal felperes szełnélyiségi jogai sérülnek a Ptk. személyiségi jogvédelmi rendelkezései nyújtanak jogvédelmet.

Téves az az elsőfokú bíróság által kifejtett álláspont, hogy a belső jogviszonyokban alkalnnazható cégjogi jogvédelem léte kizárja a külső jogviszonyokban értelłncz.hető szełnélyiségi jogvédelełn (illetve más egyéb Ptk. szerinti jogvédelem) alkalmazhatóságát. A bíróság ítélete figyehnen kívti[ hagyta, hogy alperes részéről a társasági iog (a társasági szerződés) megsértése törvénysértó' eszközcselekménve a Íëlperest ért személyiségi jogsérelemnek, a két jogsérelem konjunktív módon összefiigg túlzottan merev elhatárolásuk elsődleges és másodlagos keresetrc helytelen, mert: megalapozatlan és törvény'sértó részmegállapításokhoz vezethet, miként ez az ítéletben meg is történt. Az elsőfokú bíróság szemlélete _nincs összhangban az Alaptörvény 28. cikkének szellemével és betĹljévcl, amely szerint a bíróságoknak , JI jogszabályok értelmezésekor azt kell /&líéíe/ezni, hogy a józan észnek és a közjónak  erkölcsös és gazdaságos céll szolgálnak”. a szemlélet ellentétes továbbá a Pp. 3. ss (2) bekezdésében foglalt azon eljárási alapelvvel is, amelynek alapján a bíróság , /él állal elöadoíl kérelmekeí, ny'ilalkozaíoka/ nem alakszeríi megjelenésiikben, hanem lar/almuk szeriní veszi figyelembe'

       III.     Arculat és presztízs mint személyiségi iog

Az elsóíi)kú ítélet a 4. oldal utolsó bekezdésében az alábbiakat tartalmazza: hirósól( Y vámulaí. hogy sem az arcula/i inległ•i/áshoz, sem a presztízs élvezéséhez való jog nem /arlo;ik az érinteíí jogi személy személyiségéhez. Nem állapítható meg ugyanis a személviségnek olyan elełne amelynek védelméí e kéí jog juííatná érvényre.

A bíróság ezen álláspontia azért törvénvsértő, mert tagadja az iizleti életben, illetőleg a sporttevékenvségek területén a versenyzők, illetőleg a versengők azonosításának és megkülönböztetésének meghatározó jelentőségét. Evidenciának tekinthető, ezért nem szorul különösebb bizonyításra, hogy ezekben az esetekben olyan személyi és vagyoni jogosultságokról van szó, amelyeket a jog általánosságban és a versenyjogban, valannint a szellemi alkotások legkülönbözőbb kategóriáiban (így például a védjegyek esetében) különösen is védelmez, megsértóit (a védjegy esetében bitorlóit) szankciókkal

A perbeli ügyben miként arra a kereseti kérelem részletesen kitér a sportvállalkozások terén és versenyében döntő szerepe van az arculati elemeknek (védjegyek, logók. címerek). Az Ujpest FC perbeli esetében tehát nemcsak annak van jelentősége, hogy alperes szerződésszegő módon egyoldalúan változtatta meg a labdarugó csapat címerét, kihagyva abból a ktilföldön és itthon ismert és elismert és az Ujpest FC nemzetközi porondon- illetőleg a hazai bQjnokságban való működését történelmileg („anyajogon”) és jelenleg (vagyoni részesedéssel* pályahasználattal, stb.) is biztosító, kisebbségi társtulqjdonos „UTE”-ra történő utalást, hanełn egyúttal az új (Uipesti r rorna Egylettől való elszakadási szándékot és tényt szimboli'záló) címerben mindezzel honnlokegyenest ellentétben az „Ujpest” és 885” jelölésekkel azt is kifejezésre juttatja, hogy a jövőben egyedtil kíván profitálni az arculati elemekből szárnnazó vagyoni és nem vagyoni előnyökkel.

A fentick alátámasztására, a kereseti kérelemben ismertetett elemeket e helyütt is hangsúlyozva, rá kell mutatni a következőkre.

Felperes a ma működő legrégibb magyar sportegyesület, amelyet 1885-ben alapítottak lokálpatrióta újpesti polgárok. A sportegyesület az akkor önálló várost a legkülönbözőbb sportágakban, köztük a labdarúgásban is híressé és megbecsültté téve jelentős sikereket ért el a nemzetközi és a hazai sportéletben. Ezek a sikerek a Budapesthez csatolt városrészhez annak nevéhez, lila-fehér színeihez kötődnek és az eredeti és Ina is használt U TE címer égisze alatt születtek. Labdarúgásban a professzionalizmus bevezetésével, 1925-tól kezdődően az 'I'F, csapata Ujpest FC néven és ezt a címert használva szerzett a háborúig hat magyar bajnoki címeL nyerte meg 1930-ban .,az európai 13Qjnokok 'I Sorntĺját• valamint két alkalommal a Közép-európai Kupát. Mindez számára jelentős elismertséget és népszerúséoet eredményezett. 1 949-tól az ország társadalmi, politikai és gazdasági rendszerének erőszakos megváltoztatása és államosítása ugyan az arculati elemekben is néhány évtizedre változást eredményezett (az Ujpest név' 1956 után azonban visszakerült ezekhez az elemekhez)tól pedig a íčlperesi e o yesület ismét a történelłni nevet és címert használhatta.

Jelenleg a nemzetközi életben és Magyarországon is a labdarúgás hivatásos (professzionális) sportág, versenyeiben gazdasági társaságok szerepelnek, tevékenységük uazdasáoi tevékenységnek minősül világszerte. Valamennyi nemzeti és nemzetközi bajnokságbału kupákban való részvétel feltételeit a nemzetközi szövetségek (FIFA, UEFA) szabályai hatarozzák meg, illetőleg harmonizálják. A tagszövetségek országaiban a sportklubok a legváltozatosabb formában kénytelenek a megnövekedett anyagi feltételeket biztosítani a hazai és nemzetközi versenyeken való szerepléshez pénzügyi befektetőket találni, jellemzően ragaszkodnak azonban ahhoz, hogy az anyaegyesülettel való kapcsolat minél szorosabb legyen. Ilyen körülmények között nem szorul további hangsúlyozásra a személyiségi (arculati) elemek jelentősége az Ujpest FC esetében sem, ahol a sportegyesület, a kisebbségi társtulajdonos UTE történelmileg kialaku]t joga segítségével szerepelhet a Magyar Labdarugó Szövetség (Ml ,SZ) által szervezett nemzetközi bujnokság első osztályában és vehet részt megfelelő szereplés esetén a nemzetközi szövetségek szervezte európai kupákban. Igy a futballcsapat, az Ujpest FC által használt és védjeggyel oltalnłazott címere (benne az I l", név használata, mint társtulajdonosi minőségének és történelmi szerepének kifejezése) személyiségi jogainak alapvető szimbóluma.

Fentiek miatt álláspontom szerint alapvető kérdésben tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes mint sportegyesület arculata nem élvezhet személyiségi jogvédelmet. Az arculat, illetve az ahhoz kapcsolódó, abból származtatható jogok bármely jogi szełnély szełnélyiségének szerves részét képezik, de különösen igaz ez a sportszervczeteknél, ahol a fentiekben kifejtettek szerint az arculatnak döntő jelentősége van, ezért evidens, hogy ezen jogok is külön nevesítésük hiánya ellenére, éppen a szełmélyiségvédelem generálklauzulak'ént történő meghatározása miatt jogvédelemben részesülnek. A személyiségi jogokkal kapcsolatos iogszabálvi rendelkezések nem csak a taxatív elsorolást tartalmazzák hanem e o értelmű a •ooalkotó szándéka akkor amikor lehetőséget adott mindennemű olyan iogsérelem megszüntetésére, amely a taxatív felsorolásban nem szerepel? de nem vitásan személyiségi iogot sért. Amennyiben a jogellenesen megváltoztatott címerről felperest ismerik fel, akkor a címer megváltoztatása azért sérti felperes személyiségi jogait, mert olyan arculatot tulajdonítanak neki, ałnellyel valójában nem rendelkezik és amely a többször kinyilvánított szándéka ellenére, az alperesi tarsasági szerződés rendelkezéseit nyilvánvalóan megszegve került kialakításra. Abban az esetben pedig, ha a jogellenes címer alapján esetleg nem felperest ismernék fel, az 1885-ös év feltüntctése azért sérti felperes személyiségi jogait, mert azt a látszatot kelti, mintha alpereshez lenne köthctó a 1 885-ös alapítás, holott az köztudottan Ificlpeł•es alapítási évét jelöli. Ezt tovább erősíti a lila-fëhér színek és az Ujpest FC név használata. melyek szintén felpereshez köthetők.

      IV.      A ióhírnév sérelmének kérdése

Az elsőfokú ítélet az 5. oldal végén- 6. oldal elején az alábbi megállapításokat tartalmazza: - A címer me ovc'/lloz/a/č'łsa azonban nem valósílo// meg személyiségi jogsérlés[, merl önma oáhan e łnagaíav/ús nem bq/ôlyásolha(ja a felperes jó hírnevé/. akkor sem. ha az a /elperesi lu/ajdonlás mel/e[l míiköclö gazclasc'l('i lc'wsaság lc'łrsasc'l('i szerződésének megsérléséľel valósull meg Egy személy (akár /ermésze/es vagy jogi személy) jó hírnevét ugyanis az adott személy maga/ar/ása, tevékenysége és az ennek alapján róla kialakul/ lársadalmi megítélés alapozza me e nem pedig eu„v: más szemé(yhez kôíódö szimbólumok, címerek min/ázaía, annak idónkénli meuvá//oz/alása. Igy a lahc/cwuoó csapat címerének megvál/oz/aíása nem is alkalmas a hamis lú/szalol kelleni. hogy maga a címer megvál/ozlalása a /&lperes dönlésc leíí volna, illetve az a hozzájárulasával történt volna. Az nem volt több mint egy nem szerződésszegés, ami jelen esetben nem járl személyiség sérelemmel. mindebb(ĺl okszerííen következik, hogy az alperesi magaíartás nem volt alkalmas a fëlperes jó hírnevéhez /íizódó' jogának megsértésére.

Az előző pontban már rámutattam arra, mennyire megalapozatlan és jogilag téves, azaz az ügy teljes félreértésén alapul azt állítani, hogy az alperesi jogsértő magatartás ne befolyásolhatná felperes történelmileg elismert jó hírnevét, ennek részletezését a keresetlevél is tartalmazza. Ugyancsak kitértem az előző pontban arra, hogy az alperes egyoldalú, szerződésszegó és ezáltal törvénysértó címerváltoztatása a többségi tulqjdonos való leválása szándékának és kísérletének egy olyan lépéset amely sikere esetén az IJI'IH megszerzett jó hírnevét és elisnneł-tségéí alkalmas jelentősen csökkenteni, sót elenyésztetni. Ráadásul ez a tény a jelenleg is jól múködó, sikeres, számos olimpiai bujnokot fehnutató 132 éves egyesület esetében a hírnevet jelentősen megalapozó labdarúgócsapat eWesztésével járhat együtt. Ebből a szempontból figyelembe kell venni azt a tényt, hogy népszerűségét és elterjedtségét tekintve a labdarúgás elsőbbsége a sportágak között általánosan elismert, a sporttevékenységet és az üzletszerúséget illetően egyaránt.

Az itt idézett bírósági megállapítás harmadik mondata nemcsak jogsértő a fentiek szerinthanem emberi méltóságában sérti azt az „újpesti közösséget”, amelynek számos tagja számára az UIT, jelenti azt a közösséghez tartozás (és néhányuknak az élet viszontagságainak elviselését megkönnyítő) élményt, amit a hagyományos címerhez való ragaszkodás jelenít meg. Alláspontom szerint ennek a ténynek a figyelmen kívül hagyása sem engedhető meg a személyiségi jogok oldaláról nézve. Akkor, amikor a felperesi egyesület személyiségi •o oainak védelmében Vír el e o ide•ĺíle o ké viseli mindazoknak a személ iséoi •o oait is akik önállóan •o oszabál i lehetőséo hián ában nem lé /zetnek El és ezt a tén t mint kollektív érdeket nem lehet tigpelmen kíviil hagyni. Annak ellenére, hogy felperes bizonyítékként csatolta azt a nyílt levelet, amelyet néhány nap leforgása alatt Ujpest díszpolgárai, legendás hírú labdarúgói és sportolói, valamint a városrész korábbi és jelenlegi elöljárói írtak alá felháboroďásuk kifejezéseként, az elsőfokú bírósáo az ítéletében nemhogy nem értékelte ezt a bizonyítékot, hanem meg sełn említette. Kérem a "ľ. ltélótáblát mint másodíi)kú bírósáoot. hogy ezt a nyílt levelet* mint bizonyítékot értékelje mindazon tényekre vonatkozóan, ami a külsó megjelenítés egyértelmú súlyos sérelmének alátámasztására egyértelműen alkalmas.

Amint azt a jelen fiellebbezésem I. pon!jában kifčjtettem, az alperes labdarúgó csapatáról. annak címeréről nem csak alperest, hanem és elsősorban felperes't isłnerik ICL így alapvetően téves az az ítéleti megállapítás, hogy felperes és az alperes- illetve az általa múködtetett labdarúgó csapat az átlagos fOgyasztó számára elktilöníthetó lenne. Mivel az alperes által megváltoztatott címerről felperest ismerik fel, felperest azonosítják, ezért a címer łnegváltoztatása alkalmas arra, hogy fblperes jóhírnevét megsértse.

A másodlagos kereseti kérelemmel kapcsolatos felperesi álláspont  másodlagos keresettel kapcsolatban az elsőfokú ítélet az alábbiakat rögzítette a 6. oldal közepén: , SA [ársasági szerzódének nem  eljárást [ársasági jogi, ille/ľe cég/ogi jogkövetkezményl von maga után, de nem alkalmas a Ptk. 6:138. értelmében cłrra, hogy a /ë/peres követelhesse a szolgáltatás teljesítés'ét. A bíróság kiemeli, hogy a szolgáltatás a szerződés tárgya, így a szolgáltatása a szerződés tartalmának lényegéí határozza meg. Egy lc'łrsasági szerződés esetén pedig (amely egy jogi személy létesítő okiraíának félel meg) a szerződés íarlalmának lényege a jogi személy létrehozása. Azaz egy társasági szerződés' esetén a szerződéses szolgálíaíás nem nyilvánulhat meg abban, hogy az alperes tartózkodjon a címer megválloz/alásá[ó/ mindaddig, amíg ebben a kérdésben taggyűlési határozat nem sziileíik. Mindezek alapján a felperes másodlagos kereseti kérelmét mint alapíalaní a bíróság eluíasííotía.”

Amint arra a fellebbezés II. pon!jában már rámutattam, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperesi társaság belsó jogviszonyaiban értékelhető jogsértés esetén igénybe vehető cégiogi jogvédelem esetleges létezése esetén ki7árja az általános polgári jogi jogvédelem igénybe vételének a lehetőségét.

Ezen felül az alábbiak hangsúlyozását tartom szükségesnek:

a)                 A Ptk. 6:138. semmilyen nnódon nem tiltja azt, hogy a társasági jogi jogsértéssel konjunktív kapcsolatban lévő szełnélyiségi jogsérelemtől történő tartózkodást ne lehetne a társasági szerződésben lévő szolgáltatás teljesítéseként igényelni polgári jogviszony bázisán. Sót, az Ptk. 1 :1 SS alapján a 6:137. SS - łuellő'/,ve a korábbi taxatív felsorolást általános jelleggel mondja ki, hogy a polgári jogviszonyok hatálya alá tartozó jogviszonyokban a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerú teljesítésének elłnaradása. A jelen ügy elbírálása során vitathatatlanul az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni- amely jogalkalmazás nem csupán a jogszabály betú szerinti alkalmazását kellhogy jelentsc, hanem annak a nnegváltozott szemléletmódnak az átvételét is, amely az új Ptk. szerzodésszegésre vonatkozó rendelkezéseiben is megnyilvánul.

b)                 A címer jogellenes łnegváltoztatásától való tartózkodás álláspontom szerint egyértelmúen az alperes negatív mellékszolgáltatásának minósíthetó, cserébe azért, hogy az indulási jo o ot felperes átruhá/,ta alperesre.

c)                 A társasági szerződés tartalnnának kétségtelenül egyik lényege a jogi személy létrehozása. Hozzá kell azonban tenni: a társasági szerződésnek ugyanígy lényege a jogi személy mííködésének szabálvs'zeríísége, benne a kisebbségi tulajdonost védő jogok biztosítása is. Nem lehet vitatni, hogy az alperes köteles a saját társasági szerződésének rendelkezéseit betartanĹ melynek mc o s•zegése szerződésszegésnek minősül ily módon álláspontunk szerint alkalmazni kell a Ptk. 6: 137. SS és 6:1 38. SS rendelkezéseit is.

d)                Me o látásom szerint semmilyen jogi problémát nem okozhatott volna az elsőfokú bíróságnak a keresetlevélben łneghivatkozott társasági jogok (mögöttes jogként polgári jogi) következménye alkalmazása, különös tekintettel az, Alaptörvény- illetőleg a Pp. l. részben hivatkozott rendelkezéseire- valamint a íëntebb a) alpontban ismertetett új Ptk. szabályára. Ezzel összefüggésben mindazonáltal megjegyzem: az elsőfokú ítélet által álláspontom szerint megalapozatlanul - megkívánt társasági jogi, illetőleg cégjogi jogkövetkezmények iránti lépéseket egyéb úton is megtette felperes, jogainak megóvás'a érdekében. Változatlanul az a felperesi álláspont azonban, hogy az első fokon eljárt Fővárosi ĽI örvényszék által elutasított kereset a legalkalmasabb jogi eszköz a felperes teljes körú biztosítására.

Felperes          Ft eljárási illetéket leró.

 

 

Élő közvetítés: Magyarország-Costa Rica - NB1.hu

Magyarország-Costa Rica élő közvetítés

 

Cikk hozzászólások száma: 14

Szólj hozzá Te is!
LEGFRISSEBB HÍREK
HÍRLEVÉL
Foci hírek első kézből!
BLOGOK
GEORGE F. HEMINGWAY
A selejt bosszúja
KERINGER ZSOLT
„Kapitányváltás”
TABELLA
1Videoton FC35
2Ferencvárosi TC35
3DVSC25
4Budapest Honvéd25
5Újpest FC22
6DVTK21
7Vasas FC21
8Paksi FC21
9Puskás Akadémia FC19
10Balmaz Kamilla Gyógyfürdő16
11Swietelski Haladás11
12Mezőkövesd Zsóry FC11
FACEBOOK
Kövess minket Facebookon, hogy labdába rúghass, ha fociról van szó!